Mumus a falon

A gyerekek néha egészen elképesztő dolgoktól képesek félni, olyannyira, hogy akár egy szobában sem hajlandóak maradni a szóban forgó horrorisztikus tárggyal.

Czefernek Léna
2012. 06. 14. 10:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legtöbb család falán virít olyan, nagy becsben tartott ereklye, amely egykor évekre, akár évtizedekre is száműzetett „ijesztő” volta miatt. Nálunk ilyen volt a nagyiék busófeje, nagy szemekkel, hatalmas szarvakkal és meglehetősen bugyuta tekintettel. De ilyen az a velencei maszk is, amely anyósomék falán virított és amelyet a könyvespolc tetejére sem volt elég elrejteni, hogy kicsi unokaöcsém abbahagyja a keserves sírást. Egy barátnőm pedig a mai napig kivan a bohócoktól, de – ha választhattam – magam sem egy kipingált képű, kényszeresen vigyorgó alvótársat kerestem magamnak kiskoromban.

A legtöbb gyerek azonban nemhogy nem szereti a különböző maszkokat, valósággal iszonyodik tőlük! Sokan hisztirohamban törnek ki a bohócok láttán, s olyanról is hallottam már, hogy egy kétéves addig nem hagyta abba a zokogást, míg be nem csukták a kitakart szemű szereplőkkel tarkított bulvárlapot. De miért félnek a gyermekek ezektől a mesterségesen megváltoztatott arcoktól? Vajon a felismerhetetlenségen/felismerhetőségen áll vagy bukik a dolog, vagy mélyebben gyökeredző iszonyatról van szó? Egyáltalán mit tehetünk ellene? Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal arról beszélgettünk, milyen pszichológiai háttere van a jelenségnek…

Mi az, amitől a gyerekek félelmetesnek találnak egy embert? Elég egy rossz ruha vagy haj, a csúnya arc, vagy azért kell az eltérés a megszokottól, az idegenség?

Az ember-gyerek észlelése kezdetektől belénk programozott terv szerint fejlődik. Az újszülöttek leghamarabb az arc feltérképezésébe kezdenek bele, és néhány hónap alatt az egyszerű kontrasztok letapogatásától odáig jutnak, hogy meg tudnak különböztetni egy idegent egy ismerőstől, vagy akár felismerik egyazon arc mérges és jókedvű „variációját” is. Rengeteg információt gyűjtenek tehát arról, hogy hogy néz ki egy emberi arc „normálisan”, milyen elemekből áll, ezek hogy viszonyulnak egymáshoz, stb.

Amikor a megszokott sémában valami felborul (pl. olyan rajzot mutatnak nekik, ahol az arc részeit összekeverve tették egymás mellé), meglepődéssel vagy rémülettel reagálnak már igen korán (2-4 hónaposan akár).

A cikk itt folytatódik.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.