- Az OGYEI mióta foglalkozik tudatos családtervezéssel?
- Magyarországon a 80-as években alakult az első családtervezési modell, amely az akkor ismert megelőzési módszerek egyesítésével célozta meg a családtervező nők fogamzás előtti és a koraterhesség alatti egészségének fokozását. Ekkor szerveződött több nemzetközi vizsgálat, amelynek eredményeként egyértelművé vált, hogy a folsav, illetve a folsavtartalmú multivitamin szedése a fogamzást megelőző egy és az azt követő három hónapban 70-90 százalékban kivédi a nyitott gerinc- és a koponyahiány-típusú rendellenességeket, valamint kb. 40 százalékkal csökkenti az egyéb (szív- és vese- ) rendellenességek kockázatát. Az „optimális családtervezési modell” ezen ismereteket alkalmazva, speciálisan képzett védőnőkön alapuló szolgáltatást fejlesztett ki, melyet az OGYEI – mint jogutód – folytatólagos szolgáltatásként kínál a leendő családtervezőknek a mindenkori újabb tudományos ismeretek beépítésével a gyakorlatba. Például az elmúlt években körvonalazódnak olyan új ismeretek, mint a jód pótlása a várandósság alatt, az omega3 zsírsav szerepe a baba mozgás-, látás- és IQá-fejlődésében és egyben az anya szülés utáni depressziójának kivédésében, valamint a folsav korábbi adagolása a fogamzás előtt és a teljes várandósság alatt, amivel tovább csökkenthető a koraszülési kockázat.
- Milyen esetekben javasolják a részvételt a családtervezési tanácsadáson?
- Röviden összefoglalva: minden esetben, amikor egy évnél nem régebben próbálkoznak a fogamzással. Alapmodellünk az egészséges párok családtervezését célozza meg, azonban az elmúlt években az a trend vehető észre, hogy elsősorban azok keresnek fel bennünket, akiknek korábban negatív élménye – vetélés, rendellenes szülési esemény, nehezített teherbeesés – volt. Miközben a világ túlnépesedési problémával küzd, Magyarországon nálunk a termékenységi mutató 1,2 és 1,6 között ingadozik, ami azt jelenti: még reprodukálni sem vagyunk képesek önmagunkat. Napjainkban egyre inkább terjed egész Európában az a szemlélet, hogy kevés, de tökéletes gyermeket akarunk, amely fokozott szorongást generál. Egy ilyen egyszeri szolgáltatás nagyobb biztonságérzetet nyújt a szorongás kivédésére.
- Mi történik a családtervezési program során? Milyen családtervezési vizsgálatokra lehet szükség alapesetben?
A védőnői konzultációk 3 témakör köré csoportosíthatók:
1. Felkészülés a fogamzásra. Előzmények kikérdezése, rizikófaktorok szűrése, szakorvosi konzultációk megbeszélése, életmód tanácsok.
2. Fogamzás körüli gondozás: termékeny napok tisztázása, vizsgálati eredmények megbeszélése, életmódtanácsok. Szükség esetén további szakorvosi konzultációk.
3. Koraterhesség védelme: korai nőgyógyászati ultrahang vizsgálatot követően megbeszéljük terhesség első három hónapjával kapcsolatos tudnivalókat, a várandós gondozást.
Intézetünkben a felkészülés után egy év „próbálkozást” javasolunk, amely alatt folyamatos kapcsolattartásra van lehetőségük védőnőjükkel telefonon, e-mailben, illetve személyes találkozás révén. Szükség szerint több szakorvosi konzultációt is igénybe vehet a családtervező pár.
Sajnos a fogamzóképes nők 15 százaléka küzd lelki eredetű gondokkal, szorongással vagy hangulatzavarral. A gyengébbik nem hormonális háztartásának köszönhetően eleve hajlamosabb az ilyen jellegű betegségekre, azonban létezik egy evolúciós magyarázat is erre. A nők arra lettek teremtve, hogy felneveljék az utódokat, ezért stresszérzékelő rendszerük érzékenyebb, hogy a veszélyt idejében észleljék. Ehhez képest napjainkban szinte minden pillanatban ér stressz valamennyiünket, amelynek jó része nem is tudatosul – az utcán 100 méter alatt egy szirénázó autó, három nekünk jövő járókelő stb. -, ezért, bár nem esünk pánikba, az agy érzékeli a „szuperstresszt” és beindítja a válaszreakciókat.
A családtervezési tanácsadás összetevői: védőnői tanácsadás, nőgyógyászati konzultáció, ahol indokolt esetben laborvizsgálat is szükséges, vérképvizsgálat (teljes vérkép, serum Fe, TVK, vércukor, koleszterin, májfunkció), emellett vérvétel rubeola (rózsahimlő), varicella (bárányhimlő) védettség kimutatására. Komolyabb szerepet kap a spermavizsgálat, adott esetben andrológiai konzultáció is lehetséges. A koraterhességi UH, Down-kór vérből való szűrése, a dietetikai és genetikai tanácsadás is fontos része a vizsgálatoknak, csakúgy, mint a pszichológiai konzultáció, illetve a szoptatási és a védőoltási tanácsadás.
- Tapasztalataik szerint mi a meddőség leggyakrabb oka? Az elmúlt évek mutatóit figyelembe véve a mai fiatal párok mekkora hányada meddő?
A felmérések szerint a magyar párok 20-30 százaléka érintett. A családtervezők esetében elsősorban a gyulladásból eredő petevezeték-elzáródás az egyik leggyakrabban előforduló probléma, azonban egyre komolyabb hányadban merülnek fel különböző pszichés okok is. Az alkalmazott pszichoterápiának kézzelfogható eredményei vannak: olyan pároknál, akik 2-4 éve próbálkoznak a kezelés hatására fél éven belül sikerült a teherbe esés. Az elmúlt években új meddőségi okokkal is egyre gyakrabban találkozunk. Ide sorolható a korai klimax, amikor a nők petefészke a vártnál jóval korábban kimerül. Ezt a problémát nagyon nehéz kezelni. Komoly problémát jelent ma már az is, hogy a férfiak spermaszáma jelentősen csökken.
