Kismamák rémálma: a jódhiány

Létezik egy alattomos valami, betegségnek sokan nem is neveznék. Pedig nem csupán ránk, de termékenységünkre, sőt, születendő gyermekünk egészségére is negatív hatással lehet a jódhiány.

2012. 08. 17. 15:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Réges-régen rettegett és gyakori betegség volt a golyva, amely főként a tengertől távolabbi régióban élő embereket érintette. Oka egyszerű: a táplálkozásban előforduló jódot az ivóvízzel vesszük magunkhoz, s annak mennyisége a tengertől távolodva csökken. Pedig ez az anyag elengedhetetlen az anyagcserénket is szabályozó pajzsmirigy megfelelő működéséhez. A problémát régóta felismerték, így a veszélyeztetett területeken (különösen magas hegységek jódszegény talajában képződik jódhiányos ivóvíz) a mai napig jódozzák a csapvizet, illetve az étkezési sót. Az orvosok és döntéshozók pedig kényelmesen hátradőltek, ám ennek ellenére a jódhiány Magyarországon igen gyakori betegség - a gyermekvállalást tervező nők és párok egyik fő ellensége.

A jódhiányból adódó pajzsmirigy-alulműködés mellékhatása ugyanis meddőség és a magzat idegrendszerének károsodása, esetleg vetélés is lehet. A probléma pedig alattomos, a betegség ugyanis teljesen tünetmentes, s a páciens a kevés testmozgásnak, a sok idegeskedésnek tulajdonít be néhány árulkodó jelet, például a testsúly gyarapodását vagy a fokozódó hajhullást, esetleg az emésztőrendszer különböző problémáit vagy a lehangoltságot. Ha pedig nincs egy szemfüles háziorvosunk, nőgyógyászunk, aki elrendeli a teljes vérképet, sokáig titokban maradhat a turpisság. Mert a pajzsmirigy-alulműködésének egyetlen kézzel fogható jele, ha a vérvétel során a szervezetben termelődő TSH hormon mennyisége túl sok. (Minél magasabb a pajzsmirigy-serkentésére szolgáló anyag értéke, annál gyanúsabb, hogy alulműködésről van szó!)

A hosszú és elkeserítő próbálkozások, esetleg sorozatos vetélések elkerülése érdekében tehát gyermekvállalás előtt tehát nem árt ellenőrizni, nem okozott-e a mi szervezetünkben is maradandó nyomot a bevitt jódhiány elégtelensége. Annál is inkább, mert fennálló probléma esetén szembesülnünk kell az egészségügyi ellátórendszer döccenésével: előfordulhat, hogy a problémával foglalkozó szakorvoshoz hónapokkal később kapunk csak időpontot. Azt pedig, hogy valaki a saját szakállára kezdje el kezelni a pajzsmirigyét, nem ajánljuk, ugyanis ha nem jódhiány miatt van alulműködésünk, a túladagolással még súlyosbíthatjuk is a problémát!

Ha pedig csupán megelőzni szeretnénk a bajt, akkor szedhetünk valamilyen vitamin- és ásványisó-pótló készítményt, manapság már szinte mindegyik tartalmaz jódot is. Létezik kifejezetten magas jódtartalmáról ismert ásványvíz is, melyhez patikákban is hozzájuthatunk. A jód megfelelő pótlása ugyanis nem csupán teherbeesés előtt és alatt, valamit csecsemő- és gyermekkorban (a szervezet és idegrendszer intenzív fejlődésének időszakában) fontos, de az egész élet során különös jelentőséggel bír a megfelelő fizikai és szellemi teljesítőképesség és a betegségek elleni immunitás miatt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.