Ökotudatos karácsonyfa-kidobás

Mostantól hetekig térdig fogunk gázolni a kidobott karácsonyfákban. Pedig okosabban is kezelhetnénk őket.

Gyarmati Orsolya
2014. 01. 09. 9:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elterjedt, ám nem teljesen helytálló, hogy a fenyőfát nem lehet komposztálni. Az tény, hogy a fenyőknek magas a gyantatartalmuk, a tűlevelek pedig nem igazán kedveznek a baktériumoknak, mégis, rendkívül lassan ugyan, de a megboldogult karácsonyfák is elbomlanak. Akinek a kertjében tehát van komposztáló, az először távolítsa el tökéletesen a fán maradt mindenféle díszt és szaloncukorpapírt, majd aprítsa fel a fát, és helyezze a darabokat a lombkomposztálóba.

A fenyőfák értékes tüzelőanyagot biztosíthatnak, így azok a háztartások, amelyek fával fűtenek, feltétlenül használják fel a kiszolgált karácsonyfákat. Az országban egyébként több helyen „központilag” is elégetik a fákat, többek között a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben, ahol nem egyszerűen eltüzelik a növényeket, de egyúttal áramot és fűtési gőzt is előállítanak az égetés során. Számos hőerőmű teszi ugyanezt, de vannak alternatív megoldások is: nagyon sok helyen azért gyűjtik össze a kidobott fákat, hogy felaprítva rászoruló családoknak, vagy éppen közintézményeknek juttassák el azokat – tüzelőanyagként. Ez történik többek között Miskolcon és Ózdon is. Előző helyen a szegények kapnak a karácsonyfa-maradványokból, utóbbin pedig egy iskolát fognak fűteni  belőlük – remélhetőleg egészen tavaszig.

Szegeden talajtakaró, azaz mulcs lesz a lakosság által kidobott mintegy harminctonnányi fából, amely a közterületek virágágyásait védi majd. Mohácson az évről évre megszokott, nagy népszerűségnek örvendő busójárás idején egyszerre égetik el a megmaradt fákat máglyaként.

Sokan azt gondolhatják, hogy karácsony elmúltával a fákat egyszerűen ki lehet vinni az erdőbe a „zöldet a zöldbe” elvén. Ez azonban tévedés: a kidobott fák erdőszélen való elhelyezése ugyanúgy illegális hulladéklerakásnak számít, mint amikor a kiszuperált hűtő kerül a bokor alá.

Sokan azért vásárolnak földlabdás fenyőt, hogy óvják a környezetet és csökkentsék a kivágott fák számának arányát. Sajnos azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a hetekig a meleg szobában álldogáló, majd hirtelen a szabadba kiültetett fák szinte mindig elpusztulnak, egyrészt a váratlan hőmérséklet-változás miatt, másrészt azért, mert nem honosak itthon, így nem a számukra megfelelő talajba kerülnek vissza.

Ha valaki valóban szeretné visszaforgatni a természetbe a fenyőfáját karácsony után, az több lehetőség közül is választhat. Az egyik ilyen a már említett mulcsolás, ami azt jelenti, hogy a törzsről levágott és összeaprított ágak a tűlevelekkel keverve kiváló talajtakarót adnak. A mulcs rendkívül jótékonyan hat a kertben: segít a föld hőmérsékletének szabályozásában és megvédi a növényeket a nagy hidegektől, miközben a vízveszteséget is csökkenti, de a legmegnyugtatóbb, hogy meggátolja a gaznövekedést.

Ha van a közelünkben tó, a felaprított fenyőfa darabjai a vízbe dobálva remek búvóhelyet biztosítanak a halak számára. Érdemes megkérdezi a legközelebbi nemzeti parkot, hogy nincs-e szükségük a fára: sokszor örülnek az efféle felajánlásoknak. Természetesen itt is nagyon fontos, hogy a fán még véletlenül se maradjon semmiféle dísz, hiszen az a vízbe kerülve akár szennyezőként is hathat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.