Amikor a szög már nagyon nyom...

Örökség, teher, átok, áldás... a Hellinger-féle családállításról beszélgettünk Bene Zsuzsával.

Hányan cipeljük kéretlen teherként szüleink, nagyszüleink meg nem oldott lelki-testi problémáit? És hányszor tesszük fel a kérdést: „Miért kellett ezt nekem örökölni?” Mert az örökségünk gyakran nem más, mint generációkon át ismétlődő, betegségekben, viselkedésben, reakcióban megnyilvánuló minta, amely tudattalanul válik énünk részévé, és nagyon sok idő, energia, de legfőképpen bátorság és erő kell ahhoz, hogy ezeket az átvett sémákat felismerjük és megoldást keressünk letételükhöz, a változásokhoz. Erről szól a Hellinger-terápia, amiről Bene Zsuzsa terapeutával beszélgettünk.

– Hogyan került kapcsolatba a Hellinger-féle családállítás módszerével?
– Meg akartam gyógyulni. Rengeteg fájdalom és méltánytalanság volt az életemben, és megkérdeztem magamtól: miért kapok ennyi rosszat a nyakamba, amikor én jó, tiszta, becsületes és őszinte vagyok, és legjobb tudásom szerint végzem a dolgomat? Sok keresés után végül a Hellinger-módszerben találtam meg a válaszokat, itt kerültek helyére a dolgok, megértettem, mit miért kaptam, és onnantól kezdve mindent el lehetett viselni, mert megváltozott az adott helyzethez való hozzáállásom, számomra pedig ez maga volt a mennyország. Többé nem kétkedtem, nem voltak gátak, korlátok, félelmek azért, mert nem tudom, mit hoz a következő lépés – egyszerre minden értelmet nyert, ami addig történt.

– Miben segít a Hellinger-terápia? Hogyan működik?
– Születésünkkor mindannyian hozunk magunkkal egy lelki batyut, és ebben a batyuban átlagosan 6-8 tégla van. Egy állításon, azaz egy terápiás alkalmon egy témával, egy téglával, egy fájdalommal foglalkozunk. Amikor egy blokkot feloldunk, az olyan, mintha egy téglát kivennénk a batyuból... és hét téglával könnyebb az úton menni mint nyolccal. Ráadásul egyetlen oldás az életünk minden területére kihathat: ha a párkapcsolatunkban lévő blokkokat szüntetjük meg, az ugyanúgy változást hoz a gyerekkel, a szülőkkel való kapcsolatunkban vagy akár a munkahelyi problémáinkban is, hiszen minden összefügg mindennel, éppen ezért mindenhol meglátszik, ha dolgozunk magunkon és megkönnyebbülünk egy fájdalom elengedése által.

– Miért kerülnek a téglák a batyuba?
– Mert tanulni születtünk. Kiválasztjuk a legmegfelelőbb szülőket, valamint a mikro- és makro társadalmi közeget, és tesszük a dolgunkat. Kellenek a félelmek, a fájdalmak, a gátak, a sérülékenység ahhoz, hogy tanulhassunk.

– Mi kell ahhoz, hogy valaki eljöjjön egy családállításra?
– Van erre egy jó anekdotám: a skót és a kutyája bemegy a kocsmába. A skót leül egy asztalhoz, a kutya leheveredik mellé, és elkezd nyüszíteni. A skót rá sem hederít. A kutya tovább folytatja a nyüszítést. Az egyik vendég odaszól: „Te, skót, nyüszít a kutyád!” A skót így válaszol: „Tudom. Nyomja egy szög.” A vendég elcsodálkozik: „De akkor miért nem áll fel?” Mire a skót: „Mert még nem nyomja eléggé!” Amíg valakinek kezelhető az élete, és tud valamibe kapaszkodni, addig nem nyom a szög eléggé, az illető elevickél az életében. Aztán amikor már nagyon nyom, akkor elkezdi keresni a válaszokat a kérdéseire.

– Nehéz megfogalmazni, pontosan hogyan működik a terápia, hiszen itt arról van szó, hogy a felállított probléma résztvevői, képviselői, megjelenítői vadidegen emberek, akik egyszer csak érezni, észlelni kezdik a problémát felállító személy az adott szituációban szereplő családtagjainak, fogalmainak energiáját, motivációját, adott esetben akár fizikai tüneteit stb. És ez bizony már a megfoghatatlan kategória...
– Az agyunk kapacitásának 3-5 százalékát használjuk ki, úgyhogy a lelkünkről sem tudunk sokkal többet. Ez nem jelent egyebet, mint hogy vannak olyan dolgok, amik megmagyarázhatatlanak, ebbe a tartományba pedig bármi beletartozhat. Maga a működési mechanizmus nagyon egyszerű, csak megfoghatatlan. A lényege, hogy összegyűlik 8-10 ember, leül egyvalaki a terapeuta mellé, és elmondja, milyen problémát szeretne megoldani. És mivel a jelenlévők egyazon célért jöttek, az állító pedig engedélyt adott arra, hogy segítsük őt, ezzel kinyitotta a saját ún. morfogenetikus mezejét, ami az ő családjának az időn és téren túlmutató emlékezőmezeje. Itt tárolódik minden fájdalom, érzelem, kétség bármi, amit az ő klánja megélt. A klán hetedíziglen minden vérszerinti rokont és minden olyan eseményt, cselekményt, történést és személyt jelent, aki és ami hatással volt a család életére. Egy be nem teljesült szerelem éppúgy hozzátartozik a család emlékezőmezejéhez, mint például az a szovjet katona, aki megerőszakolta a nagymamát. Mivel a problémát megoldani kívánó személy engedélyt adott a jelenlévőknek, azok egyszer csak elkezdik érezni a családtagok érzelmeit, mozdulatait, megnyilvánulásait.

– Vegyük a szovjet katona és a nagymama esetét. Hogy jelenik ez meg megoldandó problémaként egy család történetében, szövetében?
– Úgy, hogy a család ezt a történést mint tabut és szégyent kizárja a család életéből, hiszen szégyen érte a nagymamát, ezért többé – tiszteletből – nem beszélnek erről az eseményről és kirekesztik a szovjet katonát és sok esetben a nagymama szexualitását. Aztán jön egy utód, mondjuk az unoka, aki esetleg nem is ismerte a nagymamát, és helyet akar adni neki. A Hellinger-módszer egyik alapszabálya, hogy mindenkinek, aki a családhoz tartozik, joga van ahhoz, hogy abban a családban helyet kapjon. Ha pedig valakit kirekesztenek, akkor mindig jön egy utód, aki merő szeretetből magára vállalja annak a szerepét, hogy integrálja a kirekesztett odatartozót. A kirekesztett tabutéma folytán aztán az utód, aki tegyük fel, hogy lány esetleg nagyon súlyos szexuális problémákkal fog küszködni. Nem tud kapcsolatot teremteni, fájdalmakkal éli meg a szexualitást, tüneteket produkál, mert valahogy jeleznie kell önmaga felé, hogy valamit helyre kell rakni. Először elmegy nőgyógyászhoz, lesznek depresszív időszakai, amikor esetleg teljesen le akar mondani a szexualitásról, sokáig vergődik, amíg eljut oda, hogy ennek valami mélyebb oka van. És amikor a szög már nagyon nyom, akkor eljut valamilyen segítő helyre, esetleg pont a Hellinger-terápiára, ahol valóban választ és megoldást találhat a kérdéseire.

– Ha megtörténik a probléma felismerése és megoldása, hogyan tud változni az illető élete?
– Kivirul a világ, és minden elkezd működni körülötte. Ami évekig, évtizedekig probléma volt, az hirtelen megszűnik, és ez lehetőséget ad arra, hogy az életünk elinduljon azon az úton, amelyik mindig is ott volt előttünk, csak nem tudtunk továbbmenni rajta.