Szűcs Zoltán a gyerekek online kitettsége kapcsán elmondta: egy átlagos fiatal 2 és fél órát tölt naponta közösségimédia-használattal, ehhez jön hozzá az online oktatással eltöltött órák száma – írja az MTI.
Hangsúlyozta:
az anonimitás miatt az interneten komoly veszélyek leselkedhetnek a fiatalokra, akik nem tudhatják, hogy online szerzett új ismerősük ártó szándékkal közeledik-e.
A megoldás a szülő és gyermek közötti bizalom, fontosak az online térről szóló beszélgetések, amelyekhez a szülőknek is rendelkezniük kell digitális kompetenciákkal – fűzte hozzá.
A szakértő a rádióműsorban kitért arra is, hogy a távoktatás fenntartásához szükséges tapasztalat megvan. A koronavírus miatti első bezárások óta a tananyag egy része távoktatásra formálódott, jó néhány gyakorlat interaktív, online elérhető tananyagokra épül. A tankönyvek jelentős része már online elérhető, a tanárok kialakították a szükséges rutinokat, és használják a megfelelő alkalmazásokat. Az iskolák egy egységes platformon végzik az oktatást, ahol a diákok elérhetik a tanagyagokat, és tarthatják a kapcsolatot tanáraikkal – sorolta.
A kutató szerint egy jó oktatóprogram fenntartja a tanulók figyelmét, és olyan multimédiás elemeket tartalmaz, amelyek őrzik azt az élményszerűséget, amelyet a közösségi médiában megszoktak derül ki a közleményből.
Korábbi cikkünkben hasonló témával foglalkoztunk: a gyerekek online kitettsége növekszik a mobilhasználattal is, ez utóbbi káros hatásairól írtunk. A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás pedig a gyerekeknél különösen markáns lehet. Ha sokat mobilozik a gyerek, a világot is torzítva látja. Ha érdekli, mit mutattak ki az ELTE pszichológusai a legújabb kutatásukban, kattintson IDE!
