Megdőlt az interneten eddig mért sebesség rekordja

Megtöbbszörözheti a gerinchálózatok kapacitását egy új optikai kábel – írja az Origó.

A kép illusztráció Forrás: Pexels

Nagy áttörésről számolt be Japán állami távközlési kutatóintézete, a munkatársai egy négyszálas optikai kábel, egy 552 nyalábos lézer, továbbá számos ritkaföldfémeket tartalmazó erősítő segítségével drámaian megdöntötték a nagy távolságú adatátvitel eddigi sebességrekordját.

A tavaly brit és japán kutatók által beállított 178 terabites sebesség után a kísérleti hardverrel most 319 terabites tempót értek el, egy fokkal érthetőbben 39 875 GB/s tempóban tudták átküldeni a kábelen az adatokat.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Szintén lenyűgöző, hogy a laboratóriumban felcsévélt optikai kábellel tesztelt megoldás 3001 kilométer távolságon sem mutatta a gyengélkedés jeleit, nem csökkent a jel sebessége vagy minősége.

A kutatók szerint a fejlesztések közül elsőként a négyszálas optikai kábelt lehet hasznosítani. Elvileg könnyen integrálhatónak bizonyulhat a már használatban lévő végponti berendezésekkel, a kísérletben használt egyéb eszközök nélkül is óriási mértékben növelhető vele az internetes gerincvezetékek kapacitása.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels

A legtöbb időt közösségi oldalakon töltik a magyar internetezők

A magyar háztartások 88 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2020-ban, így tovább közeledtünk az európai uniós átlaghoz (91%), a tagállamok rangsorában hazánk a középső harmadban foglalt helyet. A hazai 16–74 éves lakosság 79 százaléka, a 16–24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel 2020-ban. A legidősebb korosztálynak, a 65–74 éveseknek ugyanakkor csak 44 százaléka csatlakozott a világhálóra nap mint nap.

Amint az a KSH A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői című kiadványából kiderül, a naponta internetezők közül tízből négyen átlagosan 1-2 órát, további hárman 3-4 órát töltenek a világhálón.

A napi webhasználók kisebb részében (30 százalék) közel azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint egy órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre (9,8; 10 és 11 százalék). A napi gyakorisággal internetező 16–24 évesek legnagyobb hányada (40 százalék) átlagosan 3-4 órát, míg a 65–74 évesek több mint a fele 1-2 órát barangolt az interneten naponta.

Tovább