A csontok műtéti ellátásának egyik legizgalmasabb területe a csontátültetés, ami a különböző okokból kialakult hiányok pótlására szolgál. De mitől alakul ki ez az állapot, ami létrejöhet a csontszövet szivacsos (spongiosus) és kérgi (corticalis) részén egyaránt? Leggyakrabban baleset következtében, ilyenkor a szivacsos állomány zömítéses törése során üreg marad vissza a helyükre igazított, kiemelt csontrészek között, mögött.
A corticalis csontállományban főként darabos vagy nyílt törés esetén keletkezik hiány, amikor egyes darabok elhalnak vagy kilökődnek. Daganatos megbetegedések is okozhatnak hasonló elváltozást.
Bármilyen eredetű is a csonthiány, a szervezet megpróbálja magától kitelíteni, ami kisebb kiterjedés esetében elegendő is. Mivel a nagyobb üregek spontán telítődése korlátozott és időben elhúzódó lenne, szükség van a művi csontpótlásra. Biológiailag legelőnyösebb a saját csont alkalmazása, de kiterjedtebb esetekben más forrásokra is szükség lehet. Átültetéskor fontos az átültetett csont minősége mellett a befogadó hely jó vérellátása is, mert csak így remélhető a teljes beépülés. Lényeges az is, hogy az átültetett csontot stabilan rögzítsük.
A leggyakoribb a szivacsos csontállomány (spongiosa) átültetése, amit általában a csípőlapát vastag falú hátsó ívéből nyerünk. Ha a mechanikus stabilitás fokozása is követelmény, úgynevezett corticospongiosus blokkot kell kivenni, ebben az esetben a szivacsos állományhoz egy csontkéreg darab is tartozik.
A kivételhez véső és még néhány egyéb célműszer szükséges. Kisebb mennyiségű szivacsos csont nyerhető a sípcsont fejéből, az orsócsont távolabbi, vagy a singcsont közelebbi végéből is. Az átültetést bizonyos esetekben rögtön az első ellátáskor elvégezzük, például a sípcsontfej benyomatásos törésénél a zömülés következtében kialakult üreg kitöltésére. Másodlagos átültetést elhúzódó törésgyógyulás, álízület kezelésére alkalmazunk.
Ha a saját csont nem elegendő, segítségül hívhatjuk az úgynevezett csontbankokat, ahol emberi csontkészítmények állnak rendelkezésre, melyeket általában a csípőprotézis-műtétek során eltávolított combcsontfejekből készítenek. Léteznek speciális, nem emberi eredetű anyagok is, melyek a teljesség igénye nélkül a következők: biokorall (korall-CaCO3), kalcium-foszfát anyagok, bioaktív üvegkerámiák. Bár ezek is jól alkalmazhatók, a legideálisabb továbbra is a saját csontszövettel történő pótlás!
