Sokszor felmerül a kérdés, hogy – akár csak szabadidősport esetén – egyes mozgásszervi, ortopédiai betegségek mennyire korlátozzák a testmozgást, illetve milyen mértékben és módon űzhetők a különböző sportágak.
Gyakori az úgynevezett Scheuermann-féle betegség, ami a háti csigolyák elváltozása, azok zárólemezének csontosodási zavara, ami előrehaladott állapotban ékcsigolya-képződéshez vezet. A főbb tünetek: fokozott, előrefelé irányuló háti gerincgörbület, hátizomfájdalom.
A kezelés a betegség 3 stádiuma szerint változik: I. stádiumban („hanyag tartás”, kiegyenesíthető gerinc) gyógytorna, úszás javasolt. II. stádiumban (fokozott és már merev görbeség) végezhető gyógytorna, emellett esetenként fűzőkezelés szükséges. Súlyemelés, íjászat, kajak-kenu, birkózás, kerékpározás ilyenkor nem ajánlott!
A III. stádium már egy kialakult végállapot, a sportterhelés mindig egyéni elbírálást igényel. Ha a gerinc görbülete tovább (70 fok fölé) fokozódik, műtétre van szükség, a beavatkozás után sportolás csak korlátozottan engedélyezhető, és egy évig csak úszás javasolt. A továbbiakban kerülendők a kontakt sportok és a torna, de a könnyű sportágakban való szereplés elképzelhető.
A gerinc oldalirányú, kóros, „S” alakú görbülete a gerincferdülés vagy latinul scoliosis. A tünetek legtöbbször szűrővizsgálaton derülnek ki, ilyenkor tűnik fel az elhajlás, a vállak aszimmetriája, a kiugró bordák.
A kezelés – a betegség súlyosságától függően – a gyógytornától az úszáson, fűzőn keresztül egészen a műtétig terjedhet. Akinek az oldalirányú kóros gerincgörbülete 20 fok alatt van, elvileg minden sportágban részt vehet. A súlyosabb esetekben korlátozottak a lehetőségek, de bizonyos fajta mozgás akkor is megengedett.
A gerinc egy harmadik betegségéről – a csigolyaív-szakadásról és a csigolyaelcsúszásról korábban már írtam, a sportolás kérdése itt az elcsúszás százalékától függ. Több mint ötvenszázalékos elcsúszás esetén a versenysport tilos, műtét után pedig a helyzetet újra kell értékelni.
Harminc százalékig, tünetmentesség esetén sportolhat a beteg, de rendszeresen ellenőrizni kell. Általában az a szakmai álláspont, hogy gyors romlás és több mint ötvenszázalékos elcsúszás esetén van szükség műtétre.