A láb gyakran sérül – és nem csak sportolás közben –, ezért mindenképpen hasznos, ha összefoglaljuk, mi is történhet egy „félrelépés” kapcsán.
Ez a testrészünk fontos szerepet tölt be a test(súly) megtartásában, a számos csonton és az itt található ízületeken keresztül. A lábat – a sarok- és ugrócsonthoz kapcsolódó – lábtő-, lábközép- és lábujjperccsontok alkotják.
A sérülések súlyossága szerint beszélünk rándulásról, zúzódásról, ficamról vagy törésről. A vizsgálati sor: 1. megtekintés, 2. tapintás, 3. röntgenfelvétel, 4. (szüksége esetén) CT, MR. A rándulás, zúzódás tüneteinek vizsgálatát és kezelését szintén az általános elvek szerint végezzük, így itt most inkább néhány – a lábra jellemző – speciális sérüléstípust veszek sorra.
A lábtőcsontok töréseit főként műtét nélkül, gipsszel kezeljük. Ficam esetén ezen a területen gyakran nehéz a sérülés felismerése, mivel nem mindig jár olyan egyértelmű deformitással, mint a hosszú csontokat összekötő ízületek esetén. Ez a sérüléstípus a lábtő és lábközépcsontok közötti ízületekben is létrejöhet, de leggyakoribb a lábközép-ujjperc és az ujjpercek közötti sérülés.
A láb valamennyi ficamánál leglényegesebb a mielőbbi helyretétel, különösen igaz ez a feszes lábtő- és lábközépízületekre. Utóbbi esetében a beavatkozást legtöbbször általános érzéstelenítésben (altatásban) célszerű elvégezni, mert ilyenkor az érintett testrész teljesen ellazul.
A lábközépcsontok közül a két szélső (az öregujjhoz és a kisujjhoz tartozó) törik a leggyakrabban. Mivel fontos szerepük van a teherviselésben, szakszerű ellátásuk elengedhetetlen: a jó helyzet elérése és megtartása gipsszel.
Bizonyos esetekben elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. Ilyenkor csavarozás, lemezelés, dróttűzés vagy húzóhurkos megoldás végezhető. A lábtő- és lábközépsérülések rögzítési ideje átlagosan 5-6 hét.
A lábujjpercek sérülései igen jó gyógyulási hajlammal bírnak. Ilyenkor a ficam, durván elmozdult törés helyretétele után átmeneti rögzítés szükséges, az egyszerűbb esetek e nélkül is kezelhetők.
Előfordul, hogy nyílt lábsérülésről van szó, ezeket szigorúan műtéti módszerekkel kell ellátni. Itt is fontos a ficamok, törések pontos helyretétele, rögzítése. A nyílt sérülést fedni kell, amit végezhetünk egyszerű bőrvarrattal, de szükség lehet bőrplasztikai megoldásokra is.
A szakszerű utókezelésnek – mint mindig – a lábsérülések után is jelentős szerepe van, teljes gyógyulás csak így érhető el.
