A lőtt sebek a sérülések speciális fajtáját képviselik, megjelenésükben és kezelésükben is eltérnek a többitől. Mivel a fegyverek szerepet kapnak néhány sportágban, és szabadidőnkben is használhatjuk őket, nem haszontalan említést tenni a veszélyekről, tudnivalókról, teendőkről.
Lövési sérülés során a lövedék becsapódáskor bemeneti nyílást hoz létre, mögötte lőcsatorna alakul ki, végül a kimeneti nyíláson hagyja el (ha elhagyja) a testet. A bemeneti nyílás átmérője a lövedék becsapódási felületével közel azonos, a lőcsatorna fala nem egyenletes, mert a lövedék a lövés haladási iránya mellett erre merőleges forgó, illetve billegő mozgást is végez. A kimeneti nyílás általában szabálytalan alakú és átmérője mindig nagyobb, mint a bemeneti nyílásé.
A vizsgálatkor nagyon fontos a be- és kimeneti nyílás pontos meghatározása, dokumentálása és annak gyors megállapítása, hogy életet veszélyeztet-e a sérülés. Az ellátás függ attól, hogy mely emberi szövetet, szervet érinti a lövedék, és attól is, hogy kis, vagy nagy energiájú lövésről van-e szó.
Alapszabály, hogy a be- és kimeneti nyílást műtétileg egyaránt ki kell metszeni. Ha lehetséges, a lövedéket eltávolítjuk, bizonyos esetekben viszont – ha ez nagy kockázattal jár – ettől el kell tekinteni.
Egy másik fontos alapszabály, hogy minden lövési sérülést szennyezettnek kell tekinteni, ezért a sebellátás után a bőrt a gyulladásos szövődmény veszélye miatt azonnal, szorosra bevarrni tilos! Ha csontsérülést is észlelünk, azt a törések általános ellátási szabályai szerint kell kezelnünk. Ha a lövés ízületbe hatol, a kitisztítás után az ízületi tokot ugyan zárjuk (bevarrjuk), de a bőrt ilyenkor sem.
Minden esetben tetanusz elleni védőoltást kell adni, illetve csaknem mindig szükség van antibiotikus kezelésre a fertőzések megelőzése céljából. Izomsérülés esetén az elhalt, életképtelen izomszöveteket el kell távolítani. A csontoknál is érvényes az a szabály, hogy minden életképtelen darabot el kell távolítani, mert azok gyulladást, fertőzést okozhatnak.
Az ereket is érheti a lövedék, ha lehetséges, helyre kell állítani (külön módszerrel meg kell varrni) a véredényeket, ha viszont (például végtagnál) olyan súlyos a roncsolódás, hogy ez nem tehető meg, és a kéz vagy a láb vérellátása nem működik, az amputáció is szóba jön.
Mivel a lőtt sérülések komoly, akár végzetes károsodásokat is okozhatnak, nem árt, ha óvatosan bánunk a fegyverrel, akár él-, akár szabadidősportról van szó.
