Kritikus sérülés: a felkarcsont könyöktáji végének törései és a könyökficam

A felkarcsont alsó végének törését legtöbbször meg kell operálni. Ugyancsak műtétre kerülhet a könyökficam is.

Dr. Boross György
2014. 11. 29. 7:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legutóbb a könyök alkotórészei közül a singcsont és az orsócsont sérüléseiről írtam. Most a felkarcsont alsó végének töréseiről és a könyökficamról lesz szó.

A felkarcsont (latinul: humerus) töréstípusai az egyszerűtől a legdarabosabb, úgynevezett „rom” sérülésekig terjedhetnek. Vizsgálatkor duzzanat, nyomásérzékenység, esetleg deformitás észlelhető, a mozgások is fájdalmasak, beszűkültek. Természetesen szükség van a két irányból elkészített röntgenfelvételre, ami a pontosabb tájékozódást és a kezelési terv felállítását segíti.

Az elmozdulás nélküli törések itt is műtét nélkül, gipsszel gyógyíthatók. Mivel a könyökízület zsugorodási hajlama fokozott, indokolatlanul hosszú rögzítés ártalmas lehet, általában 3-4, maximum 6 hét a szokásos. Derékszögű, a felkart és az alkart is magába foglaló gipszsínt helyezünk fel, melyet egy hét elteltével körkörösítünk.

Amennyiben a törés elmozdulással jár, ficamos, esetleg nyílt, műtét szükséges. Többféle műtéti technika választható a törés típusától függően: csavarozás, dróttűzés, lemezes egyesítés, vagy ezek kombinációja.

Ha a törés az ízületi felszínt érinti, ügyelni kell annak pontos helyreállítására, a későbbi panaszok (porckopás, mozgásbeszűkülés) megelőzésére. Ha a legszakszerűbb kezelés ellenére kialakul a mozgásbeszűkülés, műtéti felszabadítás végezhető.

A könyök viszonylag gyakori sérülése a könyökficam, mely az összes előforduló ficamok 20 százaléka! 50-60 százalékban úgynevezett tiszta ficamról van szó, amikor törés nem kíséri az ízületi csontvégek eltávolodását.

Leggyakoribb a hátsó-külső irányú, ezt követi a tisztán külső irányú, végül a ritka formák. Vizsgálatkor az ízület rugalmasan rögzített, duzzanat, deformitás, fájdalom észlelhető. A röntgenfelvételen láthatjuk a ficammal esetleg együtt járó töréseket is.

Első legfontosabb feladatunk a speciális műfogásokkal történő mielőbbi helyretétel! Meg kell vizsgálnunk, hogy ezután a könyök hajlamos-e az ismételt ficamra, vagy stabilnak mondható. Mindenképpen szükség van gipszelésre, általában 3 hét időtartamra.

Műtétet akkor kell végeznünk, ha a ficam nem tartható a helyén, nyílt, esetleg nem tehető helyre, elmozdult töréssel társul vagy ér-, illetve idegsérülés kíséri. Ilyenkor a társsérüléseket is el kell látnunk a megfelelő műtéti módszerrel, valamint az ízületi tokot és szalagokat is helyreállítjuk.

Műtét után szintén rögzítjük a könyököt, ideje átlagban 3 hét. Említettem a könyök fokozott zsugorodási hajlamát, mely miatt nagyon lényeges a szakszerű utókezelés, a gyógytorna és fizikoterápia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.