A főleg középkorú hölgyeken jelentkező kézízületi kopás az ujjak, különösen a köröm- és középpercek ízületközeli bütykösödésével jár, amelyet Heberden-csomónak nevezünk. Ezek a deformitások kemény, csontos tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületek peremén, melyek csak később csontosodnak el.
Az elváltozás elsősorban leányágon öröklődik, férfiaknál ritkább. A csomók csak addig fájnak, míg kinőnek, később inkább szépséghibát okoznak, de bizonyos – finom ujjmozgást igénylő – foglalkozást űzőket akár pályájuk feladására is kényszeríthetik.
A panaszok szakaszosan jelentkeznek, időnként visszatérnek. Előrehaladott állapotban már torzulás, deformitás látható a röntgenfelvételeken is. A laborvizsgálatok – például a süllyedés és a fehérvérsejtszám – általában normálisak, a betegség súlyosságától függetlenül.
Kezelésként, a fájdalom enyhítésére meleg vízben kimozgató gyakorlatokat lehet végezni, hogy az ízületek mozgékonyságát amennyire csak lehet, megőrizzük. Hasznos a fizioterápia, a helyi ultrahang- és iontoforézis-kezelés, mert segít a fájdalom és a merevség leküzdésében.
Fájdalomcsillapítókat és nemszteroid gyulladáscsökkentőket a fájdalom és a duzzanat csökkentésére adunk, utóbbi gyógyszereket kúraszerűen kell szedni, általában egy-egy alkalommal három-négy, de maximum hat hétig. Végső esetben – ritkán – szteroidoldat is adható az ízületbe a fájdalom oldására és a mozgástartomány növelésére, de ez a módszer korlátlanul nem, évente legfeljebb háromszor alkalmazható. Súlyos, előrehaladott kopás esetén, ha minden más terápia eredménytelen volt, szilikonból készült ujjízületi protézis beültetése vagy – gyakrabban – az érintett ízületek dróttűzéssel végzett elmerevítése jön szóba.
Lehetséges, hogy a fokozott igénybevétel is hozzájárul a kézen lévő csomók kialakulásához, de inkább az örökletes tényezők és az egyéni hajlam játszik szerepet ebben a betegségben.
Pácienseimnek mindig elmondom: a folyamat sajnos nem gyógyítható, de tünetei enyhíthetők, rosszabbodása lassítható, amihez a fent leírt gyógyszeres és fizioterápiás kezelési lehetőségeken túl talán még a kéz ujjainak rendszeres mozgatásával és használatával lehet hozzájárulni.
