A Budapesti Közlekedési Központ vezetője, Vitézy Dávid még tavaly év végén mutatta be azokat a közlekedésfejlesztési elképzeléseket, amikre rábólintott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Némileg meglepő lehet, de a tervekkel már az Európai Unióból 2014-től lehívható pénzekre alapoznak. Persze jobb minél előbb felkészülni, mert ha az életben valami igazán bosszantó tud lenni, akkor az a csatlakozás óta le nem hívott, ezért elvesztett EU-s pénzek kérdése. Amit adnak, el kell fogadni, szokták mondani, és bár ez esetben nem elég a markunkat tartani, sőt házhoz is kell menni világos elképzelésekkel, hogy a pénzt mire akarjuk költeni, érdemes komolyan venni az ajánlatot, mert más forrás a kitöréshez nem látszik sehol. Ennek szellemében a BKK-nál nemcsak a jelen problémák megoldásán kell gondolkozzanak, folyamatosan dolgoznak a fővárosi közlekedés jövőjén is. Kilenc előkészítési projektet nyújtottak be, ebből a minisztérium eddig négyre bólintott rá. Már ezek jelentősége sem kevés, ha megvalósulnak, elképzelhető, hogy a végére tényleg lehet majd tömegközlekedni a városban.
A fejlesztési elképzelésekben nem kevesebb a kimondott cél, minthogy bárhonnan is induljon az ember, a belvárosig ne kelljen átszállnia. Ennek jelentőségét a külvárosban élők érzékelhetik majd igazán. Ha most Szentendréről jövünk, bosszantó, hogy a Batthyány térre érünk be, ahol semmi sincs. Ha Csepelről, akkor a Borároson, vagy a Rákóczi (volt Lágymányosi) –hídnál kell villamosra szállni, hogy metróhoz jussunk. Pest keleti részéről nehézkesen lehet csak busszal eljutni az Örsre, villamos is alig jár. Ha az elképzelések megvalósulnak, közvetlenül elérhető lesz a belváros a IX., XVI., XVII., XX., XXI., XXIII. kerületekből is, és sok agglomerációs településről. A tervek szerint összekötik a kettes metrót a Gödöllői HÉV-vel, a belváros alatt pedig a csepelit és ráckeveit a szentendreivel. Ezen kívül meghosszabítják az M3-as mentén a kisföldalattit. Mindehhez ha hozzávesszük, hogy a főváros elképzelései között az szerepel, hogy a belváros körül új városközpontokat alakítanak ki az Árpád hídnál, a Bosnyák téren, az Örsön, a Mázsa téren, Kispesten és Csepel északi részén, mondhatjuk, hogy a város élhetősége és használhatósága hatványozottan javulni fog.
Ahhoz, hogy ebben hinni tudjunk, először is meg kéne oldani a jelen problémáit. Vicc lett a pénztemetőként működő, soha el nem készülő négyes metróból. A meglévő vonalakon az utolsókat rúgják a szerelvények, és leállnak az ősrégi buszok. A BKV alkalmazottai hidegben dolgoznak, mert nincs pénz a fűtésre, és az évi több tízmilliárd forint támogatás ellenére az egész vállalat a fizetésképtelenség szélén áll. Én egyáltalán nem hiszem el, hogy egy megkerülhetetlen szolgáltatást ne lehetne nyereségesen üzemeltetni. Mindegy, hogy magánosítják, vagy marad állami kézben, a BKV nehézkes és drága struktúráját úgy kell átalakítani, hogy végre pénzt tudjon termelni. És persze nem ártott volna komolyabban venni a lehetséges EU-s forrásokat korábban sem.
