Házaink régen jellemzően téglából, kőből, fából, vagy vályogból készültek, hol vékonyabb, hol vastagabb falakkal. A tető legtöbb esetben csak egyszerű faváz volt, amire kívülről rátettek valamit, hogy levezesse a vizet: cserepet, szalmát, vagy zsindelyt. A fűtés leginkább fával történt, a kályha vagy kemence amit elért, azt befűtötte, de körülötte többnyire jó meleg volt, hát odagyűlt mindenki, ott vészelték át a telet.
Ma ezzel szemben fűtünk veszettül, legtöbben gázzal, kevesebben fa- vagy vegyes tüzelésű kazánnal. A kazánra meleg vizes rendszer van kötve, a csövek behálózzák a házat. Falban, padlóban, radiátorokban kering a meleg víz és adja a meleget. Nem csak egy tér lakható, elvárjuk, hogy mindenhol egyenletes meleg legyen. És éppen ez az a luxus, amire rámegy ingünk-gatyánk, és nem hiszünk a fűtésszámlának. Szóval, megnőttek az igények, és a megemelkedett költségek miatt elkezdtek gondolkozni az okosok, hogyan lehetne segíteni ezen.
Rájöttek, hogy a ház azért hűl ki, mert nagy felületen (külső falak, padlásfödém, padló) érintkezik a külső hideggel, és az átmelegedett szerkezetek egyszerűen leadják a hőt a kinti környezetnek. Erre mondják, hogy fűtjük az utcát, akkora urak vagyunk. Akkor értelemszerűen felmerült, hogyan lehetne ezt a hőközlést lelassítani, leállítani.
A hő leegyszerűsítve egy adott részecske által birtokolt magas energiaállapotot jelent. Ha találkozik másik hozzá hasonló részecskével, azaz ütköznek, vagy egymáshoz érnek, mivel az energia az alacsonyabb állapotú felé halad, átadja neki a saját energiáját. Ezt a folyamatot szeretnénk megakadályozni a hőszigeteléssel. Keresni kell valamit, amiben kevés a részecske, tehát egyszerűen nincs mivel ütközni. Ha nincs ütközés, nincs energiaátadás, meleg marad a házban. Hál’istennek, a levegő éppen ilyen, már csak be kell zárni valami hordozóanyagba és feltenni a házra. Levegőt? De hát eleve az vette körül a házat, mégis lehűlt! Jogos az észrevétel, és éppen itt a lényeg.
Fekete az épület szerkezet, narancs a hőszigetelés. A fűtött teret minden irányban szigetelni kell.
A házat körülvevő levegő egyszerűen sok. Kicsit mozog a szél, és máris végtelenített a folyamat, mindig újabb és újabb alacsony energiaállapotú, kiéhezett molekulatömeg vesz minket körül, győzzük őket etetni. Ha teljes szélcsend van, ami igen ritka, a ház körül kialakul egy szigetelő hatású, felmelegedett légréteg, azokon az éjszakákon tehát kisebb a hőveszteség. A hőszigetelőanyaggal tulajdonképpen ezt a szélcsendet állítjuk elő, sőt, hogy tovább lassítsuk a folyamatot, felosztjuk a levegőt egymással nem érintkező kicsi részekre, és így szereljük fel a házra.
A hordozóanyag ebből a szempontból bármi lehet, polisztirol, kőzet- vagy üveggyapot, szalma, felhabosított farost lemez, bármi, amiben kicsi levegőbuborékok vannak. Ennek segítségével a hőközlés folyamata lelassul, és nem kell annyit fűteni. Minél vastagabb ez a levegőcellás réteg, annál jobb a helyzet, bár a hatásfok nem egyenesen arányos a centiméterekkel. Az első húsz centiig nagyon hatékony a dolog, akinek van rá pénze, ne érje be kevesebbel. E felett is javul a hatásfok, de nem egyenesen arányosan.
Tíz centiméter gondosan kivitelezett hőszigeteléssel a fűtési költség nagyjából fele megtakarítható. Ebből számolható a megtérülési idő is. A forgalomban lévő hőszigetelők között a szigetelési képességet tekintve érdemi különbség nincs, inkább a járulékos tulajdonságok szerint érdemes választani. A polisztirol önmagában párazáró hatású (bár van belőle lélegző kivitel is több pénzért), de könnyen vakolható az erre a célra készített rendszerrel. A különböző könnyű gyapotok megroskadnak a belülről kifelé menő párától, tehát le kell védeni őket fóliával, és nem vakolhatóak, ahhoz kell kívülről még egy réteg szerkezet. A fa alapú, habosított, vagy préselt szigetelők bírják a párát és vakolhatók, viszont elég drágák.
Arra még figyeljünk, hogy vagy teljesen hőszigetelünk, vagy egyáltalán nem: a fűtött teret minden irányban körbe kell „csomagolni”. Ahol ez kimarad, azokon a helyeken párazáró hatású hőszigetelés esetén le fog csapódni a házban keletkezett összes pára és a szerkezet be fog penészedni.
Aki a témában jobban el kíván mélyedni, annak ajánlom Huszti István írását.
