Igencsak ellentmondásos hírek láttak napvilágot az elmúlt időszakban az 58 éves Puskás Aréna jövőjével kapcsolatban. Azt érzi az ember, inkább nem kéne minden köztes gondolatot megosztani a közvéleménnyel. Amíg nem tudjuk pontosan, hogy mit akarunk, addig jobb, ha hallgatunk. Nem az a pár milliárdos tétel fogja megrengetni a költségvetést, amennyibe konkrétan ez a stadion kerül, viszont szimbolikus jelentőségénél fogva erős üzenete lesz annak, ami itt történik majd. Jó meglátás, amit a hivatalos kommunikációban hallani, hogy Kárpát-medence jelentőségű stadionra van szükség. Ez valóban így van, ha már egyszer mi vagyunk középen, és körülöttünk is sok van belőlünk, adja magát a dolog. Az eddig felvetett ötleteknek azonban érdemes egy kis tükröt tartani szakmai szempontból, mert a megfontolt építészek hangja nem ér túl messzire ma ebben a kapkodós világban.
A Puskás (volt Népstadion) elbontása szakmailag nézve például fel sem merülhet, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy műemlék. Jómagam Bécsben diplomázom az építészképzésen idén nyáron, ott azt tanították nekem, hogy az örök életre megváltott jeggyel bíró műemlék hasznosításánál, funkcióváltásánál az új szerkezetekkel hozzá sem szabad érni (!) az eredetihez, nemhogy belebontani, átépíteni. Itthon finoman szólva sem tartunk itt, nemrég szóltam például a volt pesti Postapalota kapcsán erről. Ha bontani tilos, akkor visszabontani is, tehát ez a variáció is kilőve. A műemlékvédelem persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne székeket, burkolatokat cserélni, a sérült szerkezeteket helyreállítani, megerősíteni, vagy éppen új szerkezetekkel folytatni, ami megvan. Innen nézve tehát a Puskást egyszerűen rendbe kellene tenni. Én magam kedvelem, ahogy kinéz, bár még jobban tetszene, ha körbeérne a felső karéj. Ha hozzávesszük, hogy maga Puskás és az Aranycsapat tagjai is részt vettek az építésben, már nemcsak műemlékvédelmi, hanem szellemi okokból is nehezen elképzelhető a stadion bontása, ami ráadásul teljes kapacitását tekintve közel 70 000 embernek tudna helyet biztosítani. Ezért nem tűnik logikusnak a részleges helyreállítás, és egy teljesen új, 42-45 ezer fős, maximum 60 ezer fősre bővíthető stadion építése sem az előző mellé. Akkor már inkább gondolkoznék azon, hogy meglévő értékeit tiszteletben tartva hogyan tudnám lefedni a lelátókat és ezzel létrehozni az ország és a Kárpát-medence legmenőbb stadionját. Véleményemmel nem vagyok egyedül, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara is többé-kevésbé hasonló fenntartásoknak adott hangot.
forrás: építészfórum