Terjed a magyar ötlet a válság ellen

A károsanyag-kibocsátás negyven százalékáért a lakóépületek felelnek. Gázzal fűtünk, az építőanyagok már gyártásuk során szennyezik a környezetet, és a végén nehezen hasznosíthatók újra. Házaink, lakásaink építése és fenntartása ráadásul rengeteg pénzt emészt fel. Most, hogy válság van, szerte a világban építészeti pályázatokon keresik, hogyan lehetne változtatni ezen.

Edelmann Dórának hívják a fiatal magyar tervezőt, aki még tavalyelőtt nyerte meg a kanadai Tuchtones Nelson Művészeti és Történeti Múzeum miniház pályázatának közönségszavazását. A kiírás szerint 10m2-en kellett megoldani a lakhatás kérdését. Ő azzal sokszorozta meg az alapterületet, hogy különböző funkciókat tett bele egy hengerbe, ami az épület fix részéből elforgatható, így mindig eleget tud tenni a kívánt feladatnak. Elvégre nem alszunk és eszünk, vagy dolgozunk egyszerre. Hol az asztal, hol az ágy, hol a konyha van alul, az ötlettel elvileg rengeteg hely és pénz megspórolható. El tudom képzelni, hogy sokan még be is költöznének a válság ellen egy hasonló pici lakásba. Spórolnának a rezsin, az épület várható bekerülési költsége pedig várhatóan messze alatta marad bármelyik lakásénak, így még pénzt is lehetne félre tenni. A terv megnézhető az urbanistán.

Nemrég a karlsruhe-i egyetem tartószerkezeti tanszék dizájnpályázatán is a minimális tér volt a téma, és a hallgatók hogy, hogy nem, szintén rájöttek a forgatós ötletre, és továbbvitték a témát. Az ő elképzelésük szerint nemcsak a ház egy része, hanem az egész beletehető egy hengerbe, ami három különálló gyűrűre van osztva. Az egyik rész a munka és a pihenés helye, a másik a vizesblokkokat tartalmazza, a középső pedig a fény beeresztésére és a minimális térérzet biztosítására szolgál, sőt lehet benne futni is, mint a mókuskerékben. A szerkezet nem túl bonyolult, lécvázra vannak hajlítva a farost lapok, amik a kívánt bútorokat formálják. A külső burkolat vízhatlan, a vázra van felfeszítve. A bejárat olyan, mint a tornazsák, vízhatlan textilből van, bele van fűzve egy madzag, amit ha meghúzunk, összezárul középen a nyílás. Belépve kicsit nehézkesen lehet átmászni a nappali részen, de kárpótolja az embert, hogy a bútorok belseje tárolóként is szolgál. A konyhában lehet mosogatni, a vizes tartály pedig úgy van kialakítva, hogy akkor sem ömlik az ember fejére, ha éppen a plafonra kerül a forgatás során. A WC már kényesebb kérdés, ez az egyetlen rész, ami nem fordul el.

Mindkét terv erénye, hogy rendkívül kis alapterülete miatt szinte bárhova tetszőlegesen telepíthető, kiszolgálja egy vagy két ember alapvető igényeit és a kis tér miatt könnyen befűthető. Nem véletlen, hogy a világ több pontján is erőltetik a témát, hiszen előbb-utóbb ésszerűsíteni kell az életvitelünkön, ha nem akarjuk jobban megterhelni a földet, mint amennyire muszáj. Félreértés ne legyen, nem azt javasolják a tervezők, hogy forogjunk a szobánkban, mint a mókusok. Csak tükröt tartanak, és elgondolkoztatnak azon, hogy vajon a legésszerűbb és legcélszerűbb módja-e a lakhatásnak, amit ma ismerünk.