Korábban elmeséltem már a tetőtér projektet, hogyan képzeltük akkori párommal (most már feleségemmel) a felső szint beépítését a nappaliból induló lépcsővel. A koncepció kicsinek bizonyult, mikor kiderült, hogy babánk lesz. A lépcsőnek ugyanis az a baja, hogy nemcsak a földszintből veszi el a helyet, de még a tetőtér szűkös négyzetméterszámát is jelentősen lefaragja. Csak azért, hogy az ágyunk lentről fel kerüljön, nincs értelme az egészbe belevágni. Különben is, jobbik felem ragaszkodott hozzá, hogy végül egy szinten legyen a szülői háló, a gyerekszoba és egy fürdőszoba, így repült végleg ki az ablakon az első nekifutás, a tetőtér projekt.
Karácsony körül már álmodoztam, milyen jó is lenne egyedül és bemutattam a műteremház projektet, ami minden kutyás építész-agglegény élete álma lehetne az óriási egybefüggő terekkel és a hatalmas hálóval, ahol a beözönlő fényben jól látszanak a háziúr halhatatlan terv-remekei.
A fiam azonban időközben tényleg megérkezett, valami elképesztően bűbájos kis ember, így újra neki kellett futnom a bővítésről való gondolkodásnak. Ezúttal az érzelmeket félretéve, és a reális lehetőségeket felmérve, a szűkös anyagi lehetőségek keretén belül maradva született a minimál családi ház projekt. A projekt fő számai: a bővített alapterület mindössze 15 m2 (!), ennek fele lépcső, a másik fele pedig fent egy miniatűr dolgozó és egy vele egyméretű „nagy” fürdőszoba, ezek alatt pedig a kazánház és a kis fürdőszoba. Ennél kisebb megoldás nincs, ráadásul a vizes dolgok az új részben lesznek egymás felett, könnyű lesz becsövezni. A szerkezet azért lesz a meglévőhöz hasonló favázas, mert azt én is meg tudom építeni. Munkásokat nem nagyon fogok tudni fizetni, gépész és burkoló barátom pedig van, valahogy majd csak összeáll. Barátok is jelezték, szívesen segítenek majd az építésben, csak el ne felejtsek majd kék könyvet váltani nekik, nehogy azt higgyék az ellenőrök, csupa diplomással ásatom feketén az árkot. Párom ötlete volt, hogy a meglévő kis fürdőt bontsuk majd ki és csapjuk hozzá a konyhához, legalább az is kellő méretű lesz.
Jelen pillanatban 33m2-es a lakás, a bővítéssel a földszinten növekszik 15-tel, az 48. A tetőtérben az alacsony hajlásszög miatt csupán az alapterület fele teljes értékű, de az édesanyám lakása feletti részt is beépíthetjük, és azért lesznek ott alacsonyabb részek is, ahol a magamfajta görnyedve sem fér el, ellenben jó játszótér lesz a gyerek(ek)nek. Számoljunk hát 40m2-rel. A bővítés a fenti részen szintén 15, tehát a teljes alapterület 48+55=103m2 lesz. A lépcsőt persze kétszer számoltuk, úgyhogy azt a hármat nyugodtan le is vonhatjuk, legyen kereken száz.
Az építést jelenleg úgy képzelem el, hogy haladgatok, ahogy a pénz meglesz rá. Első lépésként elkészül majd az alapozás, később egyben a fa vázszerkezet és rajta befedve a tető. Utána szépen sorjában, előbb a lépcsőház kerül be, majd a tetőtér készül el a háló- és a (szükség esetén kettéválasztható) gyerekszobával Ha ez megvan, még mindig ráérünk a bővítés „luxus” részeit megvalósítani, elkészül majd a kazánház és az új fűtésrendszer (addig fűtünk elektromosan és kandallóval) és a két kis fürdő, amiknek köszönhetően megnagyobbodhat majd a konyha. Én magam pedig akkor kerülök majd a helyemre, ha belakhatom a hat négyzetméteres dolgozómat, ami a Pilis felé fog nézni és lesz benne egy kanapé a kutyának.
