Mihály bácsi a világ legjobb kertésze. Nemcsak kertészmérnöki diplomája van. Van neki közgazdász, agrármérnök, építészmérnök és művészettörténész diplomája is, tehát ha ez papír alapon megy, legalább ötször műveltebb, mint egy átlag értelmiségi. Mindezek birtokában azt mondja magáról, hogy ő bizony tájépítész, tehát erre a legbüszkébb.
Élete során kertek és parkok tervezése, építése mellett a Kertészeti Egyetem és jogutódjai alkalmazásában volt ő adjunktus, docens, tanszékvezető egyetemi tanár, táj- és kertépítészeti szakvezető. Magyarországon ő vezette be a felsőfokú oktatásba a tájrendezés, tereprendezés, városépítészet, regionális tervezés és területfejlesztés tantárgyakat, előtte ezeket itthon nem tanították. Már a hetvenes években nyugatra vitte tanulmányi utakra a diákjait. Mőcsényi a vezetékneve, és hol máshol született volna 93 évvel ezelőtt, mint Mőcsényben, a kis tolnai sváb faluban. A mai napig igen lendületes ember, hallottam beszélni az idei tájépítész gálán, fantasztikus volt.
Mihály bácsi sokat tudó ember, aki nem tartja vissza, ha mondanivalója van. A rendszerváltás előtti Magyarországon ez nem volt igazán divat, el is akarták távolítani az egyetemről, de vele nehéz dolguk volt. Ahelyett, hogy meghúzta volna magát, még ő hozta ide Magyarországra a Nemzetközi Tájépítész Szövetség Kongresszusát 84-ben, majd két évre rá ő lett a szervezet elnöke. Mikor mégis eltiltották az egyetemről, visszavonult Balatongyörökre, ahol egy bányaudvarból mesebeli kertet épített magának. Mihály bácsi tartósabb, mint amilyennek a magyarországi kommunizmus bizonyult, a rendszer bukása után ugyanis ő lett az egyetem rektora, és önálló karként megszervezte a tájépítészet oktatását. Számtalan tanulmány és könyv szerzője, Tessedik- és Széchenyi-díjas, megkapta az Eötvös József koszorút, van neki Hild- és Ormos-érme, meg egy Középkeresztje. 74 évesen, két doktori cím birtokában védte meg az agrártudományokból írott nagydoktori disszertációját.
Itthon kevesen tudják, hogy Mihály bácsi saját táj-fogalmat vezetett be, mi szerint a táj a természet és az emberi társadalom kölcsönhatásainak egysége, más néven ’emberiesített természet’. Erről magvasabb gondolatok híján 1968 óta vitatkoznak világszerte a földrajztudomány képviselői.
Az IFLA (International Federation of Landscape Architects) idei, szeptemberi Világkongresszusán Ázsia és a Csendes Óceáni térség, Amerika, Európa, Afrika és a Közel Kelet jelöltjei közül Dr. Mőcsényi Mihály kapta meg a legrangosabb, Sir Geoffrey Jellicoe-díjat, a világ legnagyobb tájépítész kitüntetését.
Gratulálunk, és köszönjük a példamutatást, Mihály bácsi!
