A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítést a US Green Building Council adja ki világszerte az épületek fenntarthatósági vizsgálatát követően. A legmagasabb fokozat a platina, azaz LEED Platinum, melyet Európában még nem sokat adtak ki. A hivatkozása kattintva megnyíló honlapon Magyarország még nincs is feltüntetve, legközelebb Németországban és Olaszországban találunk rajta platina minősítésű házakat. Amerika államait viszont egyenként sorolja, jó hosszú a lista. Nem vagyok jártas a minősítőpiacon, tehát vagy nemrég jött az intézet Európába, vagy tényleg Amerika jár elöl a témában, ami így hirtelen elég meglepő. Mindegy is, a lényeg, hogy bezzeg Budapest: a nemrég átadott, Kassák Lajos utcai Green House Skanska irodaháznak LEED Platinum előminősítése van. Kicsit tovább keresgélve a neten aztán még jobban meglepődünk: nemcsak egy, rögtön kettő is van ilyen minősítésű épületből Budapesten, a másik a Hungária és a Kerepesi kereszteződésénél áll. Nem baj, azért így is tanulságos volt a látogatás.
Ahhoz, hogy egy irodaház vagy bármilyen nagyobb beruházás platina minősítést kapjon, látszólag nem is kell olyan sokat tenni. A vizsgált szempontok között a következőket találjuk: legyen környezeti szempontból előnyös az elhelyezkedése (jó tömegközlekedési kapcsolat és kerékpárút közelsége, park a környéken), legyen hatékony a vízfelhasználás (esővíztárolás, szürkevíz-hasznosítás), legyen természetesen energiahatékony (esetünkben ez geotermikus energiahasznosítást, hővisszanyerő rendszert, jelenlét-érzékelős világítást, napkollektorokat és még néhány gépészeti ügyességet jelent), a beépített anyagokat 500 mérföldes körzeten belülről hozzák, és ne tartalmazzanak az emberi szervezetre káros anyagot. A fentieken kívül nem árt a belső környezet minősége és az innovatív technológiák alkalmazása sem. A Kassák Lajos utcai épület az első három témakörből az előminősítés során a legmagasabb pontszámot szerezte meg.
Ami érdekes az egészben, hogy ha odamegy az ember, az égvilágon semmi különöset nem lát. Az alkalmazott anyagok látszólag a szokásosak, itt is például fémlemeznek tűnik a homlokzatburkolat (a valóságban mint kiderült, kerámia, ami segít az épületet érő hőhatásokat mérsékelni), lapos a tető és sok az üvegfelület, mint sok más irodaházon. Igaz, mint megtudtam, részben zöld a lapostető, van egy igényes kert az épület által közrefogott udvarban, amely dél felé van tájolva, napfényvezérelt az árnyékoló rendszer, és láthatóan igényes minden.
Amint megtudtam, a környezettudatosság néhány százalékos többletköltséget jelent egy ilyen beruházásnál, viszont egyre nagyobb az igény az ilyen épületekre, ezért ez megtérül: könnyebb bérlőt találni az alacsonyabb rezsijű irodákba, és a jobb anyagok miatt állítólag ritkábban is betegednek meg az ott dolgozók. Nehéz az üzletet összeegyeztetni a világmegváltással, de ezek szerint valamilyen szinten a valóságban is lehetséges. Remélem, egyre több ilyen ház épül a jövőben.
