Mert mi is volt a probléma a Puskással? A régi, hatvan éve épült, teljesen soha be nem fejezett stadion felső karéja életveszélyessé vált, az elavult koncepció ráadásul az UEFA szabványainak sem felelt már meg. Gondot jelentett azonban, hogy mi legyen az épülettel: több variáció is felmerült, a bontástól az új funkción keresztül az új építéséig.
Ezek a variációk azonban problémát is hoztak magukkal: ha megmarad a régi épület, a területen nehezen fért volna el egy újabb stadion, ha pedig elbontják, az, ha más nem, érzelmi okokból lett volna támadható. Hiszen a Puskást a legendás Aranycsapathoz társítjuk, ők nemcsak játszottak itt, hanem a játékosok saját kezükkel is részt vettek a létesítmény építésében.
2011–12-ben több ellentmondásos hír is napvilágot látott a stadion jövőjével kapcsolatban. A helyzetet végül Skardelli ötlete oldotta fel: ő azt javasolta, az új stadiont építsük bele a régibe, ami így megmaradhat. Az építész tervvel támasztotta alá, hogy ezzel a megoldással is elfér egy 65 ezer fő befogadására alkalmas létesítmény, sőt, annyi hely marad, hogy az új komplexumban több más olimpiai sportág számára is kialakítható további 30 ezer négyzetméternyi tér.
Rajzaiból kiderül, hogy az építés során a Puskás-stadion hiányzó pilonjait is felépítik, azaz előbb mintegy befejezik az eredeti stadiont, majd az egész létesítmény fölé finom ívű fedés kerül. A modern, letisztult formájú elképzelésben különösen szimpatikus, ahogy a régi értéket a helyén tudja kezelni, sőt képes szervesen folytatni azt, így Magyarország legnagyobb stadionja teljesen egyedi, mással össze nem téveszthető lesz.
A jól sikerült javaslat nem csak arra mutat rá, hogy érdemes az építészetet komolyan venni, hiszen a szakma jól felkészült, kreatív és képzett képviselői sokat adhatnak hozzá az egyes projektekhez. A történet annyiból is érdekes, ahogy végül Skardelli György terve elfogadásra került: munkáját ugyanis formai okokra hivatkozva kizárták a stadion tervezésére kiírt titkos pályázatból (a leadott digitális fájlok tulajdonságai között ugyanis bent maradt a létrehozó neve: Rendszergazda). Az életrevaló koncepció azonban erősebbnek bizonyult az élhetetlen bürokráciánál, a kormány mégis e mellett a terv mellett döntött.
Ahogy Rajcsányi Gellért fogalmaz a Mandineren a témában közzétett írásában: „Így − ritka pillanat − találkozott a politikum és a józan ész, s egy logikus, világos, remélhetőleg, khm, takarékos, egyszerre konzervatív és progresszív koncepció valósulhat meg.”
A régi-új Puskás Ferenc Stadion Vígh László kormánybiztos tájékoztatása szerint mintegy 90-100 milliárd forintba kerül, és várhatóan 2018-ra készülhet el.
