Az elhízást az egészségügyi világszervezet 1998-ban idült betegségnek nyilvánította, és nyugodtan kimondhatjuk: járvánnyá vált. A legtöbb magyar ma bizony el van hízva, egészen pontosan a felnőtt lakosság 61,8 százaléka, de a kövér gyermekek aránya is megháromszorozódott az elmúlt pár évben. Szoros összefüggésben áll ez azzal, hogy a fiatalok között is egyre több a magas vérnyomású. A Momot (Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság), valamint a Kor Kontroll Társaság hétfőn megnyomta a vészcsengőt, mondván, tilos pusztán esztétikai hibának címkézni a súlyfölösleget. Hazánk vezető szakemberei tájékoztattak a „halálos négyesről”: kövérség, hipertónia, 2-es típusú diabétesz és magas koleszterinszint.
A KSH adatai az ezredfordulón kimutatták, 820 ezer özvegyasszony él Magyarországon, nem kis részük minden bizonnyal azért veszítette el férjét, mert agyonetette, igaz, a várható élettartam a nőknél mindig néhány évvel magasabb. B. Király Györgyi a Kor Kontroll Társaság vezetőjeként a nők „családi karmester” szerepére hívta fel a figyelmet: „Ha nem figyelünk oda, hogy mi kerül az asztalra, ha nem nógatjuk a családot, hogy hétvégén menjünk mozogni, tettestársak vagyunk.”
Nem csak a gyomor
– Mielőtt az elhízást túlhangsúlyoznánk mint a rövidülő élet egyedüli felelősét, figyelembe kell venni a mozgásra nevelést már egészen gyerekkortól. Az sem mellékes, hogy azonnal el kellene felejtenünk a rapid, gyors fogyókúrákat; az elhízás elleni küzdelem, csakúgy mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás elleni, egy életen át tart – egy kórházigazgató (dr. Balogh Csaba, Országos Alapellátási Intézet) szájából különösen is hitelesen hangzó szavak. Szerinte a háziorvosok ismerik a fő rizikófaktorokat, de sokszor az a baj, hogy nincs idejük elmagyarázni a helyes diétázás részleteit.
Szabó Csilla reumatológus ehhez kapcsolódva a fogyókúrára mint jojóeffektusra hívja fel a figyelmet, no meg arra, hogy az evésen kívül helyesen kell ülni és állni is. „Angliában a GDP százalékosan mérhető részét teszi ki az, hogy az elhízásból következő betegségeket kezelik. Ha valaki lead öt kilót, a térde egyből hálás lesz érte, kisebb lesz a nyomás a porcon, ezzel pedig a közelgő protézisműtétek jelentősen elnapolhatóak” – biztatott a főorvos.
Borból vörös
Szóba került, hogy akkor mégis mit kellene fogyasztani a szokásosan ajánlott „zöldség, gyümölcs” kombón kívül: az orvosi javallat manduláról, dióról, tengeri halról, rizsről, valamint arról a bizonyos napi másfél deci borról szól, ami az esetek jó részében legyen vörös vagy rozé. (Márai is terítékre került egy idézet erejéig: az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk.) A közhiedelemmel ellentétben viszont nem jó a teljesen sómentes táplálkozás, igaz, a magas vérnyomás betegsége és a sok só közötti összefüggés ma már közismert. Ezzel kapcsolatban előrevetítettek egy bejelentést is, miszerint az egyik ismert péktermékhálózat vállalja, hogy fokozatosan kiszorítja a sót a termékeiből.
Az elhízás visszaszorítása – kedves férfiak – nem csupán a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt volna üdvös: a túlsúlyosság olyannyira felborítja a hormonháztartást, hogy megállíthatatlanul sodródik az impotencia felé, akit nem érdekelnek saját kilói. Ne vigyen be tehát több kalóriát senki, mint amennyit felhasznál.
Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá