Férjet felhizlalni halálos bűn

„Gondosságból elkövetett emberölést” követnek el azok a feleségek, akik úgy felhizlalják férjüket, hogy aztán szív- és érrendszeri betegségben idő előtt véget ér a ház urának élete.

2011. 11. 28. 16:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elhízást az egészségügyi világszervezet 1998-ban idült betegségnek nyilvánította, és nyugodtan kimondhatjuk: járvánnyá vált. A legtöbb magyar ma bizony el van hízva, egészen pontosan a felnőtt lakosság 61,8 százaléka, de a kövér gyermekek aránya is megháromszorozódott az elmúlt pár évben. Szoros összefüggésben áll ez azzal, hogy a fiatalok között is egyre több a magas vérnyomású. A Momot (Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság), valamint a Kor Kontroll Társaság hétfőn megnyomta a vészcsengőt, mondván, tilos pusztán esztétikai hibának címkézni a súlyfölösleget. Hazánk vezető szakemberei tájékoztattak a „halálos négyesről”: kövérség, hipertónia, 2-es típusú diabétesz és magas koleszterinszint.

A KSH adatai az ezredfordulón kimutatták, 820 ezer özvegyasszony él Magyarországon, nem kis részük minden bizonnyal azért veszítette el férjét, mert agyonetette, igaz, a várható élettartam a nőknél mindig néhány évvel magasabb. B. Király Györgyi a Kor Kontroll Társaság vezetőjeként a nők „családi karmester” szerepére hívta fel a figyelmet: „Ha nem figyelünk oda, hogy mi kerül az asztalra, ha nem nógatjuk a családot, hogy hétvégén menjünk mozogni, tettestársak vagyunk.”

Nem csak a gyomor

– Mielőtt az elhízást túlhangsúlyoznánk mint a rövidülő élet egyedüli felelősét, figyelembe kell venni a mozgásra nevelést már egészen gyerekkortól. Az sem mellékes, hogy azonnal el kellene felejtenünk a rapid, gyors fogyókúrákat; az elhízás elleni küzdelem, csakúgy mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás elleni, egy életen át tart – egy kórházigazgató (dr. Balogh Csaba, Országos Alapellátási Intézet) szájából különösen is hitelesen hangzó szavak. Szerinte a háziorvosok ismerik a fő rizikófaktorokat, de sokszor az a baj, hogy nincs idejük elmagyarázni a helyes diétázás részleteit.

Szabó Csilla reumatológus ehhez kapcsolódva a fogyókúrára mint jojóeffektusra hívja fel a figyelmet, no meg arra, hogy az evésen kívül helyesen kell ülni és állni is. „Angliában a GDP százalékosan mérhető részét teszi ki az, hogy az elhízásból következő betegségeket kezelik. Ha valaki lead öt kilót, a térde egyből hálás lesz érte, kisebb lesz a nyomás a porcon, ezzel pedig a közelgő protézisműtétek jelentősen elnapolhatóak” – biztatott a főorvos.

Borból vörös

Szóba került, hogy akkor mégis mit kellene fogyasztani a szokásosan ajánlott „zöldség, gyümölcs” kombón kívül: az orvosi javallat manduláról, dióról, tengeri halról, rizsről, valamint arról a bizonyos napi másfél deci borról szól, ami az esetek jó részében legyen vörös vagy rozé. (Márai is terítékre került egy idézet erejéig: az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk.) A közhiedelemmel ellentétben viszont nem jó a teljesen sómentes táplálkozás, igaz, a magas vérnyomás betegsége és a sok só közötti összefüggés ma már közismert. Ezzel kapcsolatban előrevetítettek egy bejelentést is, miszerint az egyik ismert péktermékhálózat vállalja, hogy fokozatosan kiszorítja a sót a termékeiből.

Az elhízás visszaszorítása – kedves férfiak – nem csupán a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt volna üdvös: a túlsúlyosság olyannyira felborítja a hormonháztartást, hogy megállíthatatlanul sodródik az impotencia felé, akit nem érdekelnek saját kilói. Ne vigyen be tehát több kalóriát senki, mint amennyit felhasznál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.