Noha még mindig többségben vannak itthon, akik elfogadják az eutanázia aktív vagy passzív formáját, 2009 óta rendkívüli módon megnőtt az azt elutasítók tábora. A WEBBeteg.hu egészségügyi szakportál megbízásából a Szinapszis Kft. november elején mérte fel az eutanázia társadalmi megítélését, 1029 főt kérdezett meg, a minta reprezentatív életkor, nem régió- és településtípus alapján. A cég kutatásában azt is kiderítette, hogy az állásfoglalók száma is masszívan emelkedett, mára már csak 10 százalék nem kíván állást foglalni a kérdésben.
Kép: WEBBeteg.hu
Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának – a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő – aktív vagy passzív meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás. Az a vélemény, amely szerint az eutanázia erkölcsi szempontból megengedhető, egészen Szókratészig, Platónig és a sztoikus filozófusokig vezethető vissza. A hagyományos keresztény vallás elutasítja, főleg azért, mert ellentmond az ötödik parancsolatban foglalt, ölésre vonatkozó tiltásnak. Magyarországon az 1997. évi CLIV. törvény szabályozza a passzív eutanázia engedélyezését, eseteit, feltételeit, elsőként, hogy „A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Főszabály szerint 18. életévet betöltött személy élhet e jogával, kivéve, mások életét betegsége veszélyeztetné, például járványügyi szempontból kórházi ápolás kötelező egyes betegségeknél (pl. veszettség). FORRÁS: Wikipédia
A válaszadók legtöbbje ugyanakkor továbbra is a „kegyes halál” passzív formáját tartja elfogadhatóbbnak, például egy beteg lekapcsolását az életfunkciókat biztosító gépről, ám nem csökkent az aktív (adott esetben méreggel történő) eutanáziát elfogadók száma sem.
A grafikonból kiderül, hogy a bizonytalanok „kárára” 4 százaléknyian lettek többen az aktív (27-ről 31), kettővel többen a passzív (37-ről 39) eutanáziával egyetértők, a nem támogatók száma 13-ról 20 százalékra, tehát csaknem kétszeresére növekedett, az állást nem foglalók száma pedig 18-ról 10 százalékra zuhant.
A legnagyobb változás tehát azok számában állt be, akik visszautasítják az emberi élet kioltásának „kegyes” formáját.
