Tapasztalatokkal gazdagon felvértezve tervezgette ezek után az Északi-sark meghódítását, de miután megtudta, hogy régi orvosa és annak egy társa elérte már, valamint kiderült, hogy Robert F. Scott akar lenni az első, aki eléri a Déli-sarkot, utóbbival kelt versenyre, de a sarokváltoztatási tervet egyelőre titokban tartotta. 1910-ben indult útnak a Fram nevezetű hajóval, és csak Madeirán közölte a legénységgel, hogy a Déli-sarkra mennek – mindnyájan támogatták, persze mi mást is tehettek volna... 1911 januárjában tábort vertek az antarktiszi Bálna-öbölben, 60 tengeri mérfölddel (bő 100 kilométerrel) közelebb a pólushoz, mint a nagy vetélytárs. A legkeményebb szakasz ezután következett, ugyanis a déli féltekén ekkor jön az ősz, majd a tél. Amundsenék a 80-82. foknál élelmiszerraktárakat építettek ki, és spéci szánokat fejlesztettek, hogy minél gyorsabban elérjék a sarkot. Október 20-án el is indultak, és december 14-én kitűzték a norvég lobogót – a közvélemény nem csaphatott nagy ünneplésbe; csak március elején értesült a Föld legdélebbi pontjának meghódításáról. A felfedezésben Amundsen társa Olav Bjaaland, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oscar Wisting volt. Gondoljunk bele, az Északi-sarkra vízi úton eljuthattak volna, ráadásul mennyivel kisebb út az, mint átszelni a földgolyót északról délre.
Mivel mindvégig az Északi-sarkra jutás vágya fűtötte Amundsent, néhány évvel később azzal is megpróbálkozott hajón, majd 1925-ben légi úton is, de azon kívül, hogy ő jutott el a legészakibb pontra (87 fok 44 perc) repülővel, mással nem tudott elbüszkélkedni. A következő évben a Norge léghajón eljutott ugyan a pólusra, de sosem fog kiderülni, hogy ő vagy az állítólag két nappal hamarabb odaérő Richard Byrd járt-e sikerrel a pólus légi meghódításában.
No de vissza a déli féltekéhez. A sarkkör első átszelője második nagy útján James Cook volt, aki feljegyzései szerint jéghegyeket látott – a tudomány mai állása szerint fantáziálhatott – 1773. január 17-én. Magát az Antarktiszt Fabian von Beilingshausen egy orosz expedíció vezetőjeként látta először 1819-ben a Vosztok hajóról. Emberi talp viszont csak két esztendővel később érte a kontinenst, nevesül John Davisé, őt aztán követte egy sereg fókavadász, akik módszeresen kiirtották az utolsó medvefókát is.
A Déli-sark felfedezéséről szóló Scott–Amundsen versengésről Roland Huntford jelentetett meg könyvet (Scott és Amundsen – Versenyben a Déli-sarkért), ami 2003 óta magyarul is olvasható. Scott egyébként tragikus hős, hazafelé a sarkról életét vesztette.
Száz éve ért véget a halálos harc
Éppen száz esztendeje ért véget az a verseny, ami a Déli-sark meghódításáért indult a múlt század elején. A norvég győztes ráadásul a hajóúton Madeiráig titkolta, hogy nem az északi pólusra mennek.
2011. 12. 14. 12:58
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!