Száz éve ért véget a halálos harc

Éppen száz esztendeje ért véget az a verseny, ami a Déli-sark meghódításáért indult a múlt század elején. A norvég győztes ráadásul a hajóúton Madeiráig titkolta, hogy nem az északi pólusra mennek.

2011. 12. 14. 12:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tapasztalatokkal gazdagon felvértezve tervezgette ezek után az Északi-sark meghódítását, de miután megtudta, hogy régi orvosa és annak egy társa elérte már, valamint kiderült, hogy Robert F. Scott akar lenni az első, aki eléri a Déli-sarkot, utóbbival kelt versenyre, de a sarokváltoztatási tervet egyelőre titokban tartotta. 1910-ben indult útnak a Fram nevezetű hajóval, és csak Madeirán közölte a legénységgel, hogy a Déli-sarkra mennek – mindnyájan támogatták, persze mi mást is tehettek volna... 1911 januárjában tábort vertek az antarktiszi Bálna-öbölben, 60 tengeri mérfölddel (bő 100 kilométerrel) közelebb a pólushoz, mint a nagy vetélytárs. A legkeményebb szakasz ezután következett, ugyanis a déli féltekén ekkor jön az ősz, majd a tél. Amundsenék a 80-82. foknál élelmiszerraktárakat építettek ki, és spéci szánokat fejlesztettek, hogy minél gyorsabban elérjék a sarkot. Október 20-án el is indultak, és december 14-én kitűzték a norvég lobogót – a közvélemény nem csaphatott nagy ünneplésbe; csak március elején értesült a Föld legdélebbi pontjának meghódításáról. A felfedezésben Amundsen társa Olav Bjaaland, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oscar Wisting volt. Gondoljunk bele, az Északi-sarkra vízi úton eljuthattak volna, ráadásul mennyivel kisebb út az, mint átszelni a földgolyót északról délre.

Mivel mindvégig az Északi-sarkra jutás vágya fűtötte Amundsent, néhány évvel később azzal is megpróbálkozott hajón, majd 1925-ben légi úton is, de azon kívül, hogy ő jutott el a legészakibb pontra (87 fok 44 perc) repülővel, mással nem tudott elbüszkélkedni. A következő évben a Norge léghajón eljutott ugyan a pólusra, de sosem fog kiderülni, hogy ő vagy az állítólag két nappal hamarabb odaérő Richard Byrd járt-e sikerrel a pólus légi meghódításában.

No de vissza a déli féltekéhez. A sarkkör első átszelője második nagy útján James Cook volt, aki feljegyzései szerint jéghegyeket látott – a tudomány mai állása szerint fantáziálhatott – 1773. január 17-én. Magát az Antarktiszt Fabian von Beilingshausen egy orosz expedíció vezetőjeként látta először 1819-ben a Vosztok hajóról. Emberi talp viszont csak két esztendővel később érte a kontinenst, nevesül John Davisé, őt aztán követte egy sereg fókavadász, akik módszeresen kiirtották az utolsó medvefókát is.

A Déli-sark felfedezéséről szóló Scott–Amundsen versengésről Roland Huntford jelentetett meg könyvet (Scott és Amundsen – Versenyben a Déli-sarkért), ami 2003 óta magyarul is olvasható. Scott egyébként tragikus hős, hazafelé a sarkról életét vesztette.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.