Az Atheris matildae (Matilda szarvasviperája) nevű bozótviperát a kígyófajt felfedező három természetvédő egyikének, Tim Davenportnak, a Wildlife Conservation Society tanzániai igazgatójának jelenleg hétéves kislányáról nevezték el, mivel az állat befogása után – akkor még ötévesen – állandóan mellette volt, megbabonázva bámulta azt, és segített a gondozásában. „Ezért Matilda viperájának hívtuk annak idején az állatot, és a név végül rajta ragadt” – mondta el Tim Davenport Tanzániából.
Matilda (szarvas)viperája egy szűk földsávban honos Tanzániában, és a természetvédő szervezet hétpecsétes titokként őrzi a pontos lelőhelyet, nehogy trófeavadászok begyűjtsék az összes állatot. Egész Afrikában mindössze három új viperafajt találtak, ami különösen ritkává és jelentőssé teszi a felfedezést.
Mivel a kígyókat nehéz megszámolni, a Wildlife Conservation Society nem tudja, hány példány élhet Matilda viperájából a vadonban. A fogságban élő 12 példánnyal mindenesetre tenyésztési programba kezdtek. A 12 éve Tanzániában élő Davenport szerint noha sokan félnek a kígyóktól, a legtöbb ártalmatlan, sőt segít a rágcsálók pusztításában.
Az Atheris matildae 65 centiméteresre vagy még annál is nagyobbra nő. Davenport elmondása szerint a lánya által pátyolgatott példány vadnak tűnik, és valószínűleg mérges is, ez a konkrét állat valójában nagyon nyugodt, egyáltalán nem agresszív, ő maga már többször is kézbe vette. A bozótviperák marása amúgy sem halálos.

Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé