Az 1900-ban készült gőzlokomobil a múzeum budapesti tanulmánytárából került átszállításra a városligeti épületbe. A gépmatuzsálemet – hasonló korú társaival együtt – a március közepén nyíló Szabad a pálya című tárlaton mutatják majd be. „A gőzlokomobil egy mikrobusz méretű, de külsőre egy gőzmozdonyhoz hasonlító szerkezet„ – tájékoztatta az MTI-t Domonkos Csaba, a múzeum kommunikációért felelős munkatársa. „Ez a közelgő kiállítás egyik legérdekesebb darabja, amely amellett, hogy 112 éves, három méter hosszú, három méter magas és csaknem két tonnát nyom” – ismertette a szervező.
A Hoffher–Schrantz–Clayton–Shuttlerworth-féle gőzlokomobil a 19. század mezőgazdaságának forradalmasító eszköze volt. A szerkezetet 1845-ben találta fel az angol Nathaniel Clayton hajóskapitány és Joseph Shuttleworth géptechnikus, akik 1857-től az Osztrák–Magyar Monarchia területén is forgalmazni kezdték berendezéseiket. A gép célja elsősorban a mezőgazdasági munka könnyítése, de leginkább a cséplőgépek energiaellátása volt. A lokomobil nem volt önjáró, állati erővel vontatták.
A szerkezetet szinte minden éghető anyaggal lehetett fűteni: szénnel, fával, tőzeggel, fűrészporral, csutkával vagy akár szalmával is. A gőzenergia alkalmazása jelentősen megkönnyítette a mezőgazdasági idénymunkákat, így a gőzlokomobil segítségével nagyüzemi szintre emelkedett a gabonacséplés.
