A mátraszentistváni sípark üzemeltetői azt tervezik, hogy április elejéig nyitva tarthatnak. Az északi tájolású pályán még kiválóak a hóviszonyok. Erbeszkorn Tamás, a sípark médiareferense arról tájékoztatott, hogy a szezon eddig igen sikeres volt, ritka ugyanis az olyan tél, amikor mind a tíz pálya hetekig használható. A szezon átlagosan 100 napos, és eddig már 65 napig nyitva voltak – fűzte hozzá. December óta folyamatosan hóágyúznak, és nem is olvadt el a mesterséges hó; tavaly négy alkalommal is újra kellett hóágyúzni a pályákat. A hóágyúk műve mellé tetemes természetes hó is hullott, így 80–120 centiméteres réteg borítja a 14 hektáros síparkot.
A vendégek száma kissé elmaradt ugyan a tavalyitól, ám hétvégenként telt házzal üzemelnek és átlagosan 1500-an síznek, míg hét közben 500-an siklanak a pályákon. Mátraszentistvánon a legfontosabb idei fejlesztés egy különleges vonalvezetésű, 400 méter hosszú panoráma–szerpentin sípálya volt. Újabb világítótestek felszerelésével bővítették az esti sízési lehetőségeket, és egy majdnem 100 méter hosszú Hósport pályát alakítottak ki a csúszdaparkban elsősorban a deszkások számára, fejlesztették továbbá a hóágyúrendszert – mondta Erbeszkorn Tamás.
Kékestetőn sincs még vége a szezonnak, ahol a tervek szerint március közepéig tartanak nyitva a pályák – mondta Kobzi Tamás, a kékestetői sícentrum képviselője. A legfontosabb időszakban, decemberben a két ünnep között a hóhiány miatt nem tudták ugyan fogadni a vendégeket, ám a januári és februári vendégszám az előző évhez képest kisebb javulást mutat. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kedvező hóviszonyok nyomán teljes hosszában síelhetővé vált a déli sípálya, amelynek mentén síbuszokkal is szállították hétvégenként a vendégeket. Éppen a tél első felében tapasztalható hóhiány miatt volt szükség arra, hogy december végétől január végéig folyamatosan hóágyúzzanak.
A válság hatásának mérséklése érdekében 2008 óta nem emeltek árat a Kékesen, emiatt a nagyságrendileg az előző évekhez hasonló vendégszám mellett nem javult az eredményesség. A szezon újdonságai közül Kobzi Tamás kiemelte a tanulópálya teljesen új, nagy teljesítményű világítását, amelynek segítségével lehetővé vált a késő esti oktatás is.
Eplényben a tavalyi, 110 napig tartó szezonban összesen 40 ezren fordultak meg, idén 89. napja üzemelnek a sípályák – közölte Horváth Balázs, a Nordica Síaréna szóvivője. Ha március 15-éig nyitva tudnak tartani, akkor idén is elérhetik a 40 ezres látogatószámot. Februárig a vendégek száma elmaradt a tavalyitól, a januári felmelegedés és esőzések megnehezítették a pályák hóágyúzását és karbantartását. Hozzátette: várhatóan az idei szezon is hosszabb lesz 100 napnál. A szóvivő elmondta, hogy eddig harminc napig hóágyúztak, az egy éjszakán át tartó mesterséges hótermelés 200 ezer forintba kerül. A hóágyúzás és a rezsi költsége idén nem változott számottevően, a munkaerő költsége azonban növekedett. Ebben a szezonban 30 millió forintot költöttek fejlesztésre Eplényben: új ratrakot vásároltak, kötelet cseréltek a négyüléses felvonóban, és bővítették a hóágyúparkot. A beruházások a terveik szerint hét éven belül térülhetnek meg, ha a szezon az elmúlt éveknek megfelelően alakul.
A Bükk és a Zemplén sípályáit továbbra is olyan vastagságú hó borítja, hogy ezen a hétvégén is bizton használhatják a síelők. A bükki síparadicsomnak is nevezett Bánkúton karácsonykor csatolhatták fel először lécüket a síelők. Varga József, a síklub elnöke arról tájékoztatott, hogy 5–6 nap kihagyással azóta is tart a szezon, amely reményei szerint meghaladja a hatvan napot.
Bánkúton nyolc lesiklópályát és ugyanannyi felvonót használhatnak a síelők, külön pálya várja a kicsiket és a szánkózókat is, ám látogatók száma talán feleannyi lehet, mint egy évtizede volt, a terepre való feljutás költsége ugyanis jelentősen megemelkedett az üzemanyag drágulása miatt. A pályák a Bükki Nemzeti Park közepén, a kiemelten védett Natura 2000-es területen fekszenek, ezért itt hóágyúkat nem használhatnak, ráadásul Bánkútra egy köbméter ivóvizet nettó hatezer forintért szállít fel a Borsodvíz Zrt., és nettó 3850 forintot számláz a szennyvíz elszállításáért. A síklub egyébként még most sem tudta kiheverni a 2008. októberi forgószél okozta 46 millió forintos kárt, ezért fejlesztésre az idei szezonban sem jutott pénz, mondta Varga József.
A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandparkba az idei szezonra nyolc hóágyút vásároltak, kiszélesítették a kettes pályát, két felvonót helyeztek üzembe. Miután a hóágyúrendszer kiépítése az elmúlt év november végére készült el, a mostani szezon mindenképpen hosszabb, mint a tavalyi, amikor csak természetes havon lehetett sízni. Előreláthatólag március közepéig lesznek használhatók a pályák – ismertette Dankó Dénes, a város alpolgármestere.
A parkot fenntartó városi önkormányzat az idei szezont piaci bevezetésnek tekinti, január második felétől lehet műhón és természetes havon síelni, szánkózni. Eddig mintegy kétezren látogatták meg a sátoraljaújhelyi síparadicsomot. Dankó Dénes elmondta: a Zemplén Kalandpark üzemeltetése egy előnyös áramszolgáltatási szerződésnek köszönhetően kedvezőbb, mint 2010-ben volt, ugyanakkor az áram díja a legnagyobb a rezsiköltségek között, ezért terveik között szerepel napelemes rendszer kiépítése.
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
