Graz főhídján a szerelmeslakatok száma elérte már az ezret is, február 14-én, a szerelmesek napján pedig újabb „lakathullám” várható.
Szerelmeslakatok – a Teverétől a Muráig című munkájukban három grazi egyetemista igyekezett felderíteni a világszerte elterjedt lakatok hagyományának hátterét. Megállapításuk szerint három jelkép egyesül a divatban: a lakat, a kulcs – amelyet a folyóba kell hajítani – és a „két világot” összekötő híd. És persze ott van még a szív, a szerelem és a lélek jelképe, amelyet az egyszerű lakatokra vésnek vagy festenek.
„Gyors világunkban nem csoda a stabilitás és a biztonság iránti vágy. A lakatok fix pontot jelentenek, demonstrálják a közösség iránti vágyat és a kapcsolatban megtestesülő érzelmi különlegességet” – fogalmazta meg Martina Plank, a tanulmány egyik szerzője.
Ahogy az a hagyományoknál gyakran előfordul, ennek a szokásnak az eredete is homályba vész. A kutatások szerint az 1990-es években bukkant fel először, egyes információk szerint Olaszországban, mások szerint Szerbiában, de több adat alapján Pécsen terjedt el elsőként a szerelmeket megörökítő lakatok divatja.
Az érzelmek örökkévalóságát szimbolizáló lakatok Európán kívül is felbukkantak már: Kínában, Szentpéterváron, Sydneyben. Néhány városban viszont a városvezetés nem igazán értékeli a nemes érzelmek manifesztálódását, Berlinben és Velencében például tilos a lakatok kihelyezése. 2010-ig Grazban sem engedélyezték, ma azonban már eltűrik – amíg stabil marad a híd korlátja, és nem veszélyezteti a közlekedőket.
origo.hu
Olyan ritka betegséggel küzd az esőgyerek, amivel korábban az orvosok sem találkoztak
