Mészárlások nyomait is őrzi

Öt évig tartó előkészítés után megnyílt Las Vegasban a szervezett bűnözés és a bűnüldözés amerikai múzeuma.

WA
2012. 02. 18. 15:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A több mint 1600 négyzetméteres kiállítási térben megtalálható az 1929. évi, Al Capone nevéhez fűződő hírhedt Valentin-napi mészárlás golyóbecsapódásainak nyomait őrző chicagói téglafal is. A múzeum azt tűzi ki maga elé célként, hogy „a történetet mindkét oldalról” bemutassa, dokumentálja a gengszterek és a rendőrök küzdelmét és azt is, hogy ez a harc hogyan formálta Las Vegast, ahol most az új intézményt megnyitották.

A múzeumnak egy volt szövetségi bírósági épület ad otthont, amely 1950-51-ben a gengszterbandákról és azoknak az ország gazdasági, politikai és kulturális életére gyakorolt befolyásáról folytatott meghallgatások egyik helyszíne volt. A Kefauver-bizottság összesen 14 helyen ülésezett a vizsgálat keretében.

A múzeum bejáratánál nagyméretű fekete-fehér fotó látható, lábujjat ábrázol, rajta fehér cédulával: Gyilkosság, Benjamin Siegel. 810 Linden. Beverly Hills. Az illető „Bugsy” Siegel, ezt a gengsztert sokan ismerik Warren Beatty 1991-es Bugsy című filmjéből, amely a szervezett alvilágnak Las Vegas születésében játszott szerepét elevenítette fel.

A gengsztermúzeum az 1930-as évektől az 1980-as évtizedig dolgozza fel a történetet, azt az időszakot, amelyben a szervezett bűnözést a családi és etnikai kapcsolatok határozták meg, a bűnüldözés és az igazságügyi rendszer pedig a gengszterek elleni harcban formálódott.

A kiállítási tárgyak között megtalálni a szesztilalom korszakának viszkis palackjait és az FBI által a Kennedyek korszakának idején végzett lehallgatások magnószalagjait. Az egyik rész a gengszterek politikai területeken játszott szerepét mutatja be, azt az időszakot, amikor az alvilág befolyást gyakorolt az amerikai választásokra és Fidel Castro Kubájára. A tárgyalótermet, ahol a Kefauver-bizottság ülésezett, restaurálták, és egy korabeli film segítségével a látogató tanúja lehet az 1950-es éveknek.

A múzeum anyagát Kathleen Hickey Barrie kurátor és férje, Dennis válogatta össze. Az asszony szerint Las Vegas a kiállítási intézmény számára a lehető legjobb hely, mert „itt váltott át a gengszterizmus a szesztilalom idején a tiltott alkoholkereskedelemhez kapcsolódó bűnözésből valami olyasminek a létrehozásába, ahová a világ minden részéről el akartak jönni az emberek. Las Vegasról szól, de igazából országos történet”.

A múzeum gondolata Oscar Goodman ügyvédtől ered, aki országos hírnévre és komoly vagyonra tett szert Meyer Lansky, Tony Spilotro és más híres gengszterek védőjeként. Goodman 1999-től 2011-ig a város polgármestere volt, és a hivatalos eseményeken egyik kezében martinis pohárral, mindkét karján pedig egy-egy lánnyal szokott megjelenni. A bíróság, amelyből a múzeumot kialakították, számos híres perének helyszíne volt – és polgármesteri irodájából éppen rálátott az épületre.

Goodman, akárcsak maga a múzeum, bizarr jelenségnek tűnhet, de Michael Green történész, a projekt szakértője vitatja ezt. „A múzeum segíteni fog az embereknek abban, hogy megértsék Las Vegas eredetét” – mondta a Reutersnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.