A katolikus egyházban a húsvéti liturgia a leggazdagabb. Szerencsére a zsidó hagyományban már az előző nap naplementétől „kezdődik” az új, megosztatott az ünneplés, ezt kihasználva pedig kétszer is megünnepli az egyház a feltámadást; nagyszombat éjszaka és vasárnap reggel. Előbbi alkalomhoz négy liturgia kapcsolódik szervesen, mégpedig a tűzszentelés (a húsvéti gyertyával), a kilenc olvasmányból álló igeliturgia (ebből elhagyható egy-kettő), a vízszentelés-keresztelés szertartása, illetve az ünnepélyes eukarisztia. A körmenet – bár gyönyörű éjszaka is – praktikus okokból sok helyen áttevődik a vasárnapi nagymisére; hirdetve az embereknek, hogy „feltámadt Krisztus”. Feltétlenül vasárnapi esemény az ételszentelés, húst, kalácsot, tojást és bort hoznak a templomba a hívek. A vasárnappal – illetve a hétfővel – nem ér véget a húsvéti idő, pünkösdig (hét hétig) eltart.
Emberi ésszel felfoghatatlan esemény történt + Videó
Ahogy lement a nap a zsidóknál szombaton, már indult is a vasárnap – a kereszténység ezt „kihasználva” duplán ünnepli Jézus Krisztus feltámadását, tűz-, víz- és ételszenteléssel, körmenettel.
2012. 04. 08. 15:10
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!