Közben kiegészült az istenkáromlás vádja lázítással is, Pilátus előtt némileg kínos jogászkodássá fajult a helyzet; a helytartó folyamatosan ragaszkodott ahhoz, hogy – mivel ő nem találja bűnösnek Jézust – vigyék halálra maguk a zsidók. Be is vont még egy ítészt az ügybe, a negyedes fejedelem Heródes Antipászt, aki viszont előre dörzsölte a tenyerét, hogy jelenlétében majd tesz valami csodát Jézus. Krisztus csodái sosem szolgálták korábban a kíváncsiság kielégítését, ezért Heródes előtt sem tett ilyet, visszaküldetett tehát Pilátushoz, aki továbbra is próbált kibújni a halálbüntetés kiszabása alól. A jánosi beszámolóban olvasható az a pont, ami sarokba szorította végül Pilátust: „Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja.” A legkegyetlenebb módon végezték ki tehát Jézust, amit ráadásul rabszolgákon és gyilkosokon alkalmaznak csak. Ami ebből kifolyólag politikai szinten történik a továbbiakban (keresztényüldözés századokon át), arról Máté és János evangélista előre írásban „biztosítja” az utókort.
A nagypénteki napon nincsen szentmise, csak szertartás (ez az egyetlen ilyen nap az évben), mert az áldozatot maga Krisztus mutatta be. A szertartáson kívül azonban szokás – ettől elkülönülten – keresztutat járni, nagyböjt más péntekjeihez hasonlóan. (Hazai katolikusok között egyre népszerűbb a Sík Sándor által írt verses keresztút.) A mai napon Budán két egyházközség fiataljai (Szent Anna, Szent László) is éjszakai keresztutat szervez a hegyekben, ami még inkább átélhetővé teszi a megváltás pillanatát. A Szent Anna fiataljai éjjel fél 12-kor találkoznak a Batthyány téren, a Szent Lászlóéi 23 órakor a 21-es busz Költő utcai megállójában. Nagypénteken egyébként – és a húsvéti előesti (vigília) szentmiséig – nincs orgonaszó és más zenei kíséret sem, mivel „a harangok Rómába mentek”, a Passió eléneklésével idézik fel a szertartás során a fent leírt történéseket.
Fontos eloszlatni egy félreértést még a „keresztény” szóval kapcsolatban, ami, bár széles körben elterjedt, nem a „kereszt”-ből ered, hanem a „krisztusi” kifejezés szláv fordításából, a krisztyénből – ezért fordul elő tehát a protestánsoknál a „keresztyén” megjelölés, ami a szó eredetét megmutatja.
A szent három nap estéin imádkozott Jeremiás siralmai – Thomas Tallis kompozíciójában
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!