A mogul nyakék rendkívüli alkotás színtelen, érdes gyémántjaival, amelyeket az indiai Golkonda bányáiban találtak a mogul birodalom idején, a XVI–XVII. században.
A 28 karátos középső kő az eddig ismert legnagyobb fennmaradt laposra csiszolt gyémánt, és a nyakláncot alkotó 16–28 karátos gyémántok alkotják a legnagyobb ismert, a mogul birodalomból származó laposgyémánt-kollekciót. A gyémántok minden valószínűség szerint az egyik mogul császár tulajdonában voltak.
Matthew Girling, a Bonhams ügyvezető igazgatója közleményében rámutatott, hogy a vétel iránt nagy érdeklődés mutatkozik az ékszerészszakma és a potenciális vásárlók körében is.
A mogul császárok és a maharadzsák számára a drágakövek minősége és mérete mindenekfelett fontos volt, és a laposra csiszolt gyémántokat legfőképp a tisztaságukért és a méretükért kedvelték.
Az összesen 96 karát tömegű, laposra csiszolt gyémántokból álló ékszer célja a kövek szépségének kihangsúlyozása volt anélkül, hogy fel kellett volna áldozni a méretüket.
Az Amerikai Drágakőintézet (GIA) feltételezi, hogy az öt, szinte teljesen színtelen gyémántot ugyanabból a kristályból vágták ki. A kolumbiai smaragd függőket később erősítették a nyakékhez, a XVIII. század végén vagy a XIX. század elején.
Az ékszer túlélte a politikai rendszerek, ízlések és divatok változását. Számos indiai királyi ékszer szenvedte meg a XIX. és a XX. századi divatot, újakkal cserélték le vagy nyugati stílusú briliánssokká csiszolták át a gyémántokat. A mogul birodalom gyengülésével és összeomlásával párhuzamosan szóródtak szét vagy vesztek el a királyi ékszergyűjtemények darabjai.
origo.hu
Fontos dologra hívta fel a figyelmet a NAV
