Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét, a várdombon, a püspökség székhelyén katedrális is épült. A mai bazilika helyén állt Szent Mihály-templomot egy 1310-ből származó oklevél említi elsőként. A többször lerombolt, előbb román, majd gótikus stílusú templom Eger 1552-es török ostroma után jutott jelentőséghez, amikor a vár erősítési munkálatai miatt a kanonok testülete a Szent Mihály-templomba költözött. Az 1580-ban székesegyházzá nyilvánított templomot 1596, Eger török kézre kerülése után III. Mohamed szultán „a győzelem dzsámijának” alakíttatta át. Eger 1687-es visszafoglalása után Telekessy István püspök helyreállíttatta a megrongálódott templomot, de a négyszáz éves épületen ezek voltak az utolsó munkálatok. Néhány évvel később, 1712-ben a város és az egyházmegye lakosságának növekedésére való tekintettel Telekessy püspök egy új, nagyobb templom építését rendelte el. A barokk stílusú épület 1726-ra készült el.
Eger utolsó püspöke, az itteni egyetem létrehozásán is fáradozó gróf Eszterházy Károly 1782-ben határozta el egy még nagyobb főszékesegyház építését, de 1799-ben bekövetkezett halála miatt ezt nem tudta megvalósítani. Eszterházy a tervek elkészítésével Grossman József és Georg Karl Zillack építészeket bízta meg, akik olyan mesterien oldották meg a templom előtti tér kialakítását, hogy elképzeléseiken a mai bazilika terveit elkészítő Hild József sem változtatott.
Az egri püspökség 1804-ben érsekség lett, amelynek élére 1827-ben került Pyrker János László. A nagy műveltségű és fáradhatatlan férfit kezdettől foglalkoztatta az új katedrális építése, mert székvárosába érkeztekor úgy találta, hogy „az egri érseki templom alig különbözik egy falusi templomtól”. Pyrker a magyar klasszicizmus nagy templomépítőjét. Hild Józsefet kérte fel a tervek elkészítésére.
A terv és az építés költségvetésének elfogadása után, 1830. augusztus 28-án megkezdték a régi templom lebontását. Az új épület alapjait 1831 februárjában kezdték kiásni, és közel egy év elteltével a nyers épületváz már készen is állt. A székesegyház felszentelésére hat évvel később, 1837. május 6-án került sor. Az építési költség a végelszámolás szerint 725 ezer forintra rúgott, teljesen kimerítve az építési kasszát, a díszítési munkálatokat így akkor nem is fejezték be. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el – Magyarországon az esztergomi és a budapesti bazilika után harmadikként – a bazilika címet.
A bazilika hossza az oszlopsoros előcsarnokkal együtt 93 méter, belső hossza 80 méter, szélessége 33,6 méter, a kereszthajó 53 méter hosszú, méreteit tekintve a hazai templomok közül csupán az esztergomi bazilika múlja felül. Az épület nyugati végén két 55 méter magas torony magasodik, az ezekben lakó négy harang közül az egyik több mint hat tonna súlyú, ezzel Magyarország harmadik legnagyobb harangja. A templom kupolája 40 méter magas.
A bazilika főhomlokzatát az előreugró oszlopos, timpanonos előcsarnok uralja, az oszlopok másfél méter átmérőjűek és 17,6 méter magasak. A bazilika főszobrásza a Velencéből Pyrker hívására Egerbe érkezett Marco Casagrande volt, tőle származnak a templomhoz vezető lépcsősor két oldalán álló szobrok, a homlokzat Hit, Remény és Szeretet szobrai, a belső tér reliefjei. Az új katedrális festményeinek elkészítésére Pyrker a kor legkiválóbb művészeit kérte fel, a főoltár Olajban főtt Szent Jánost ábrázoló képe a bécsi Josef Danhauser munkája. Az építtető Pyrker érsek szívét az altemplomban temették el, mert az volt a kívánsága: „a szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké”.
A belső tér kialakítása még ma is folyik. 1864-ben építették meg az azóta többször korszerűsített orgonát. 1881-ben alakították ki a Mária-kápolnát, a baloldali mellékhajóban 1894-ben állítottak Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentje tiszteletére carrarai fehér márvány oltárt. A szentély végső kialakítására és díszítésére 1910-ben került sor. A kupolát és a hátsó boltozatot az 1950-es évek elején festette ki a mezőkövesdi Takács István festőművész. A templom legutóbb az egyházmegye millenniumára újult meg, ekkor készült el a bejárati bronzkapu, szentelték fel az újraöntött nagyharangot, idén húsvétra újították fel a templom toronyóráit.
origo.hu
Gulyás Gergely bejelentette az árrésstop kiterjesztését – élőben a Kormányinfó
