Magyarország területén a Nyírségben éltek utoljára nyírfajdok, az agrárkultúra terjeszkedése, a mocsarak lecsapolása és a nyírfaligetek visszaszorulása miatt azonban lassan teljesen eltűnt a térségből ez a madárfaj. Az Ungi-Szatmári síkságon 1887-ig ezrével éltek nyírfajdok, de azt követően visszaesett a létszámuk. A századforduló előtt már csak Bereg megye északi, hegyvidéki területein leltek ilyen példányokat, az utolsó madarakat pedig Nyírbátor környékéről jelentették az ornitológusok.
Gúthon kezdődött
Szalacsi Árpád, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az erdőgazdaság 2005-ben indította el országosan egyedülálló nyírfajd-visszatelepítési programját. A gúthi erdészetben kialakított törzsállomány 2005 őszén négy kakasból és ugyanennyi tyúkból állt, egy évvel később pedig négy kakas és tíz tyúk érkezett a területre. 2007 őszén újabb három nyírfajdtelepet létesített a Nyírerdő Zrt.: Gúthon két helyen, valamint a halápi és a hajdúhadházi erdészetek területén is folyt a visszatelepítési program. „A nyírfajdokat nem vadászati célra szeretnénk visszahonosítani, hanem a Nyírség faunájának gazdagítása, illetve önfenntartó nyírfajdállomány létrehozása a kezdeményezés célja” – tette hozzá a vezérigazgató.
Az évek során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem természetvédelmi állattani és vadgazdálkodási tanszéke, valamint a Safari Club International közép-magyarországi szervezete is segítette a kísérletet. A Nyíregyházi Állatparkban jelenleg hét állat él, a négy tojó és három kakas az erdészet törzsállományának részét alkotja.
Már rakják a tojásokat
Szalai Rita zoológiai asszisztens az MTI kérdésére közölte, hogy a madarak kis csoportja már elkezdett tojásokat rakni, a szaporulat pedig a visszatelepítés „alapanyaga” lesz majd. Az igen félénk, érzékeny nyírfajdok röpdéjét úgy alakították ki, hogy a látogatók még láthassák a madarakat, azok viszont ha akarnak, elrejtőzhetnek a kíváncsi szemek elől. „Mivel visszavadításuk (repatriálás) a cél, stresszmentes környezetet kell számukra biztosítani” – fedte fel Szalai Rita. Gajdos László, az állatpark igazgatója ugyanakkor korszakos jelentőségű ügynek nevezte, hogy a sóstógyógyfürdői látványosság tevékeny részt vállalhat egy állatfaj Magyarországon történő újrahonosításában.
A 40-55 centiméter hosszú, 750-1450 gramm súlyú, a nyír- és égerligeteket kedvelő nyírfajdok elsősorban Közép-és Dél-Európa magas- és középhegységeit lakják. Magyarországtól északra a síkvidéki erdőkben is élnek, de egyaránt jelen vannak a Brit-szigeteken, Skandináviában és Oroszországban.
A sajtótájékoztató előtt adták át ünnepélyes keretek között a Nyíregyházi Állatpark új látványosságát, az IdőutaZoo-t, ahol letűnt korok növényeivel és élő kövületekkel találkozhatnak az érdeklődők.
