Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője szerint az 1866 óta működő budapesti intézményben egyáltalán nem drámai a helyzet. Az itt élő, egyébként hűvösebb időjárást kedvelő állatok, mint például a jegesmedvék vagy pingvinek is már Európában születtek, így többnyire alkalmazkodtak a forrósághoz.
Bizonyos rendkívüli intézkedésre azonban természetesen így is szükség van: az egyébként a dél-afrikai partokon élő pápaszemes pingvineket elsősorban a territóriumukon lévő medence vize hűsíti, de a kánikulában vízködöt permetező szórófejeket is bevetnek.
Hasonló módon védekezhet a jegesmedve is. Mély medencéjének vize a forró napokon megfelelő mértékben hűsít, a sziklákon elhelyezett egyszerű kerti locsolóból érkező víz pedig tovább javítja a sarkvidéki ragadozó közérzetét.
Természetesen az összes állat férőhelyét úgy alakították ki, hogy legyenek árnyat adó sarkai, kényelmes zugai, ahova elbújhatnak a kínzó napsugarak elől. Emellett időnként több állatot, például a nagytestű elefántokat, sőt a kengurukat is megfürdetik vagy locsolóberendezést helyeznek el területükön – fejtette ki Hanga Zoltán.
A budapesti állatkertben nemcsak a lakókra, hanem a látogatókra is gondoltak: a vendégek ködkapuk segítségével nyerhetnek enyhülést a melegben.
