Kutyáról emberre terjedhetnek a „fertőző alakok”

Tényleg halálos a szúnyogcsípés, vagy ez rémhír? Milyen kórt terjeszt ez az idegesítő állat kutyáról emberre? Válaszok a szakembertől.

Egyre többet vagyunk rövid ujjú ruházatban, a nyár elérkeztével pedig meg kell szoknunk, hogy a szúnyogok könyörtelenül megtalálnak minket. Rémhírek is terjednek a szúnyogcsípéssel kapcsolatban, de Magyarországon eddig mindössze egyetlen haláleset volt összefüggésbe hozható az idegesítő állat támadásával. A Szent István Egyetem professzora megdöbbenéssel értesül a médiából egyes szakemberek nyilatkozatairól, amelyek pánikot keltenek az emberekben a szúnyogokkal kapcsolatban.

– Néhány dolgot tisztáznunk kell, hiszen bizonyos ismeretekkel rendelkezünk, de egyesekkel ma még nem. Amikor a szúnyogokról beszélünk, akkor többféle szúnyogfajra kell gondolni, és ezek különböző családba tartoznak. A mindennapi életben az emberek azokra a szúnyogokra gondolnak, amelyek a vízpartok közelében csípnek, és amelyekről tudjuk, hogy számos kórokozót terjesztenek, melyek közül hazánkban igazából egy vírusfertőzésnek és egy fonálféreg okozta fertőzésnek van jelentősége – fejtegeti Farkas Róbert, az egyetem állatorvosi kara parazitológiai tanszékének professzora.

A nyugat-nílusi láz és a pánikkeltés

Nagyon elterjedtek hazánkban az úgynevezett igazi vagy csípőszúnyogok, amelyeknek számos faja előfordul, de ezek közül sem képes mindegyik kórokozót fenntartani magában, így átoltani sem emberbe. Az úgynevezett nyugat-nílusi láz vírusának a kutatásával az egyetemen is foglalkoznak, és bár tudják azt, hogy több állatfajban jelen van, Magyarországon már emberekben is megállapították, de az, hogy a szúnyogok hány százaléka és pontosan mely faj fertőzött ezzel, arról konkrétan még nincsenek ismeretek. Éppen a pánikkeltés elkerülése érdekében hangsúlyozza a professzor, hogy nagyon ritkán fordul elő emberben, klinikai tünetekben ez a típusú láz.

– A másik egy fonálféreg okozta fertőzés, az úgynevezett biofiláriázis; a kutyák körében végzett tanszéki vizsgálataink azt mutatják, hogy a szúnyogtenyészhelyek környékén viszonylag sok kutya vérében észrevétlenül ott vannak ezek a kis fertőző alakok, amelyek kutyáról esetleg átterjedhetnek emberre, de nálunk nagyon ritkán okoz elváltozást például a bőr alatt, a szem környékén esetleg igen, de ez sem halálos, hozzá kell tennem. Összesen egyébként 10-15 eset jut tudomásunkra – húzta alá a köztévének nyilatkozva csütörtök reggel Farkas Róbert.

A délről jövő szúnyogok kutatását hazánkban 2006-ban kezdték egy európai program keretében, de ezek nem az igazi vagy csípőszúnyogok, hanem az úgynevezett lepkeszúnyogok. Ezek alig láthatóak, annyira picik. A kutatás kezdete óta eltelt időszak vizsgálatai alapján kijelenthető, hogy csak az ország déli részének bizonyos területein és csak a legeslegmelegebb nyári időszakokban találhatóak meg, ráadásul nagyon kicsi számban. Az általuk terjesztett betegségtől azonban Magyarországon még nem fertőződött meg senki, a szakemberek csak „import” esetekről tudnak.