Bár a macskamentés is a tűzoltók feladatkörébe tartozik, és számos esetben segítettek is, mostanra annyira megnőtt az ilyen hívások száma, hogy nem győzik a munkát. Az utóbbi 6 évben 60 százalékkal emelkedett az ölebek – nemcsak macskák, hanem más házi kedvencek – mentésének lakossági igénye, és immár átlagosan 14 óránként száguldhatnak tűzoltók csapdába került állatok segítségére. Akadt már köztük kéménybe szorult csimpánz, fejével edzőgépben rekedt kutyakölyök, ugyancsak fejével kézi dobba szorult macska.
A tűzoltók a szűkösebb pénzkeretek miatt is szeretnék, ha nem szalajtanák őket rögvest minden egyes, fán rekedt macskához, hanem a gondatlan gazdik előbb az állatvédőket hívnák segítségül, aztán ha ők nem boldogulnak, végső esetben következhetnek mégis a tűzoltók.
„Aggasztó, hogy amíg a tűzoltók macskát mentenek, addig nem tudnak valódi katasztrófákkal foglalkozni. Ráadásul minden egyes macskamentés pénzbe kerül, az adófizetők pedig ezekben a szűkös időkben egyre gyakrabban kérdik, hogy miért kell nekik ilyesmit pénzelni” – idézte Ron Dobson tűzoltóparancsnokot a The Daily Telegraph című brit lap.
Az állatmentők részéről Klare Kennett szintén azt tanácsolja a lakosságnak, hogy előbb őket hívják, emellett hangsúlyozza, hogy ne dramatizálják túl a helyzetet, mivel sok állat magától is megoldja a gondját. „Ha valaki macskát lát egy fán, hagyja ott egy napig. Csak akkor hívjon minket, ha másnap is ugyanott vesztegel az állat” – mondta Kennett, és az állatokért túlzottan aggódó emberek megnyugtatására feltette a kérdést:„ Látott már valaki fán macskacsontvázat?”
A londoni állatmentések több mint fele macska-, negyede kutyaügy – olvasható a lapban.
origo.hu
Kislányt fogdosott az utcán egy pakisztáni migráns Hajdúszoboszlón
