Bujább gondolatok
1950 – megjelent a rövidnadrágbugyi, majd a G-string (G-zsinór). Ez egy nagyon vékony elasztikus anyagból készült zsineg volt, a derék körül viselték, és a sztriptíztáncosnők kelléke volt. Egyre elképesztőbb, merészebb ötleteket valósítottak meg, mint például az ehető cukorbugyit erdei gyümölcsös ízesítéssel.
---- oldal ----
Feszegetett határok
A szoknyák mindinkább rövidültek. A hatvanas években a nők egyre nagyobb szerepet tulajdonítottak a fehérneműnek. Fontossá vált a praktikusság, a kényelem és a higiénia. Könnyen mosható, vasalást nem igénylő, esztétikus anyagokra vágytak, ami jól áll minden alakon. Megjelentek a sztreccsbugyik, amik akár már „fogyasztottak” is, illetve piacra dobták az egyik legminőségibb és legszebb anyagot: a lycrát.
Mutasd a bugyid, Hollywood!
Marilyn Monroe színésznő A hét év vágyódás című film premierjén történt bugyivillantására az egész világ felfigyelt. A sztárok divatba hozták, és már nem volt olyan filmcsillag, akinek alsóneműjét ne láttuk volna.Ekkor már leginkább a szexis és fantáziadúsabb anyag- és színhasználat vált uralkodóvá. A tiszavirág-életű papírbugyi is felvillant egy időre. A hetvenes években az uniszex irányzatok hódítottak (Calvin Klein bestseller fehérneműi), a nyolcvanas években pedig az erotikusabb irányvonal vette kezdetét, Madonna imázsával.
A kilencvenes években már intim ruházatnak nevezzük, és az évtized végére teljesen letisztult formavilágával maga a bugyi már nem számít tabutémának, mint anno...
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!