Mai modern modorossággal élve, a sors bevonzotta azokat a sváb telepeseket, akik magukkal hozták népük múltjának szerves részét alkotó savanyítástechnikát, ami az itteni remek talajviszonyok miatt egyhamar – szó szerint – virágzásnak indulhatott. A valóság viszont ennél jóval prózaibb: az egész mögött a török pusztítás utáni (újra)népesítési törekvések állnak.
Vecsés virágzása
A betelepített német és a megmaradt magyar családok ugyanis hamar rájöttek, hogy a települést körbevevő földterületeknél jobbat keresve sem lehetett találni a környéken a savanyúság alapjait adó növények megtermeléséhez. A termőterület nedvességmegtartó tulajdonsága jó minőségű alapanyagot – a „lapos” fejes káposzta, cékla, uborka – biztosított a savanyítással foglalkozók részére, így az elmúlt kétszáz év folyamatos sikertörténetként könyvelhető el a vecsési savanyúság történetében.
A fővárosi és a peremkerületi piacok viszonylagos közelsége miatt a C-vitaminnal gazdagon megáldott termékek hamar széles körű népszerűségnek örvendhettek. Több mint egy évtizede annak, hogy a környék egyik legnépszerűbb hagyományőrző betakarítási és gasztronómiai ünnepét először megszervezték. Azóta minden szeptember harmadik vasárnapján megrendezik a Vecsési Káposztafesztivált.
Remek vitaminforrás
Idén augusztusban a Hagyományok Ízek-Régiók Díjat is elnyerő vecsési savanyú káposzta pazar élettani hatásokkal bír: immunerősítő, véd a megfázásos betegségek ellen, tele van B-, és C-vitaminnal, valamint súlycsökkentő (e célból kimondottan érdemes a levét is elfogyasztani) és rákmegelőző hatása is ismert.
