A ragyogó napsütésben nemcsak a lelátók, de az „Országkonyha” és a „Vágta korzó” területe is megtelt érdeklődőkkel. A Műcsarnok mellett berendezett Országkonyhán libamájat, libacombot kóstolhatnak a látogatók, de választhatnak mangalicából, szürkemarhából, kacsából készült ételeket, és a szervezők gondoltak a folyami és tavi halak kedvelőire is. Nem maradhat el természetesen a tradicionális magyar édesség, a rétes, a kürtőskalács sem. A hazai borok és pálinkák termelői is saját standdal mutatkoznak be az Országkonyhán.
Az '56-osok terén kapott helyet a „Városok faluja” korzó, ahol a Nemzeti Vágtán versenyző települések mutatkozhatnak be. Szombaton kora délután falvakat, városokat képviselő néptáncos fiatalok keltettek jó hangulatot a táncukkal. A korzón kézművesek árusítják termékeiket, és bemutatkoznak a lovasszakmához és a lovassporthoz kötődő eszközöket kínáló üzletek és vállalkozások is. Az Országkonyha és a korzó is este nyolc óráig látogatható szombaton.
Délután a kishuszár-vágták előfutamait követően a 72 település lovasainak előfutamaival folytatódik a program, amelyet a fogatvágta első sztárfutama színesít. A közönség a lelátókról vagy a Hősök tere közepéről követheti figyelemmel a díjugrató és korlátugrató versenyeket. A program szombaton a fogatvágta előfutamaival zárul, a döntőket vasárnap tartják.
A Nemzeti Vágta ünnepélyes megnyitója
Koszorúzással, ágyúszóval, a versenyzők ünnepélyes fogadalomtételével megnyitották a Nemzeti Vágtát. A rendezvényhez kapcsolódva több mint 70 település polgármestere és a kormány képviselői a lovas kultúra presztízsének visszaállításáról folytattak eszmecserét.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta: sok-sok közösség vágya, kitartó munkája és küzdelme kellett ahhoz, hogy megvalósuljon Magyarország népszerű lovas rendezvénye, a Nemzeti Vágta. Azt mondta: a Nemzeti Vágta segítségével „életre kelthetjük és használatba vehetjük hagyományainkat, hogy azok a régiek bölcsességéből és tradícióiból táplálkozva hozzáadjanak valamit jelenünkhöz”.
A versenyző 72 település polgármestereivel és a kormány meghívott képviselőinek részvételével reggel megtartották a polgármesterek reggelijét is, amelyen a lovas kultúra presztízsének visszaállításáról, a lovaglás támogatásáról és a lovassport jelentőségéről is szó esett.
Reneszánszát éli a lovas kultúra
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőbeszédében elmondta, hogy a kormánynak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyekkel támogatja az ország értékeit, a kreatív magyar elmének pedig arról kell gondoskodnia, hogy a kultúrába „beleforgatható üzletet” teremtsen.
A miniszter kifejtette: az európai uniós források 11 milliárd forintos keretet biztosítanak az oktatási intézmények fejlesztésére. Ebből az összegből pedig lehetőség van a lósporttal kapcsolatos létesítmények infrastruktúrájának fejlesztésére is. „Célunk, hogy a mindennapos iskolai sportba is integrálni tudjuk a lovaglást, ebben pedig a polgármesterek és az önkormányzatok is komoly segítséget tudnak nyújtani” – mondta.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint „a lovas kultúra nagy nemzeti reneszánszát éljük”, amely nagyban köszönhető az ötéves Nemzeti Vágtának is.
