A Cornell Egyetem szakemberei elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben a kolin pótlását ugyanúgy ajánlják a terhesség alatt, mint most a folsavét.
Eva Pressman kutatásvezető és csoportja 26, a harmadik trimeszterben járó állapotos nőnél tanulmányozta az úgynevezett epigenetikai markereket. A DNS-molekula környezetében, hozzá kapcsolódva kisebb molekulák találhatók, amelyek befolyásolják, hogy melyik gén mikor van be- vagy kikapcsolt állapotban. Ezek az epigenetikai tényezők igen fontos szerepet játszanak, mert kikapcsolhatnak védőgéneket vagy olyanokat, amelyek fehérjeterméke káros.
Depresszió és szorongás esetén érdemes kolint szedni
A vizsgálatba bevont állapotos nők étrendje vagy 480, vagy 930 milligramm kolint tartalmazott naponta. A kutatók úgy találták, hogy a nagyobb dózisú kolint fogyasztó nők epigenetikai mintázata eltért, a test hormonaktivitását szabályozó géneknek megváltozott az állapota.
Kiderült, hogy a kortizon stresszhormon termelődését szabályozó gének kikapcsolódtak, az újszülöttek vérében pedig 33 százalékkal kisebb volt a kortizonszint. A kortizon hormon vérszintje összefügg a stressz és a metabolikus szindróma kockázatával. Pressman úgy véli, hogy a szorongásban és depresszióban szenvedő várandós nőknek kórosan megemelkedett kortizonszintjük csökkentése érdekében megelőzésként érdemes lenne kolint szedniük.
„Egyszer úgy írhatjuk majd elő a kolint a várandós nőknek, ahogyan most a folsavat. Olcsó, és az alkalmazott dózisban nincs érzékelhető mellékhatása” – idézte a kutatót a The Daily Telegraph című brit napilap.
