1994 óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával szeptember 21-én tartják meg az Alzheimer-világnapot, hazánk 2001-ben csatlakozott a résztvevő országok köréhez. Bár a demenciás betegek száma folyamatosan nő – sőt a szakértők szerint 2050-re meg is duplázódik –, a kutatóknak még nem sikerült megtalálniuk a megfelelő gyógymódot.
Koffein, zöld tea, piros, sárga vagy kék színezékek, rákgyógyszerek – hosszú a módszerek listája, az Alzheimer-kutatók ezekkel próbálják lassítani a betegség lefolyását. Az utóbbi 30 évben a tudósok folyamatosan úgy gondolták, hogy már egészen közel járnak a célhoz: hamarosan megtalálják a hatékony Alzheimer-gyógyszert. Ám mindannyiszor csalódniuk kellett. Legyen szó akár tablettáról vagy oltásról, antitestekről, gyulladáscsökkentőről vagy növényi hatóanyagokról, a gyógyulni vágyók sajnos alig profitálnak belőlük: emlékezetük nem tér vissza, az idegsejtjeik tovább pusztulnak, személyiségük visszafordíthatatlanul leépül. Csak az utóbbi évtizedben tucatnyi kutatást kellett megszakítani, mert a vizsgált hatóanyagok nemcsak nem javították a páciensek agyfunkcióit vagy életminőségét, de még káros anyagok is lerakódtak a szervezetükben.
Sikert hozhatnak a kutatások
Az Alzheimer-kutatás kudarcai miatt ma már egyre többször hangzik el az a vélemény, hogy az agy fokozatos leépülését egyszerűen egy normális öregedési folyamatnak kellene tekinteni hasonlóan az izomtömeg csökkenéséhez, a látás, illetve a hallás romlásához.
Lutz Frölich, a mannheimi Szellemi Egészség Központi Intézetének Alzheimer-szakértője optimistábban szemléli a témát: „Igaz, hogy eddig nem értünk el döntő áttörést a módszertani és terápiás kutatásokban, mindamellett egy – tíz évvel ezelőtti – kutatássorozat során több olyan gyógyszert fedeztek fel, amelyek a kór lefolyását lassítják. Éppen zajlik a második kutatási hullám, ám az előzőtől eltérő szempontokat vesznek figyelembe a vizsgáltok során. A tudósok arra helyezik a hangsúlyt, hogy ne csak a folyamat végén avatkozzanak be – hogy a fehérjelerakódások okozta károkat csökkentsék –, hanem már a betegség kezdetén: a toxikus fehérjék keletkezését akadályoznák meg.
Sosem lesz egyetlen, mindenre jó gyógyszer
Az öt legígéretesebb kutatási irány különböző gyógyszereken, a betegség korai felismerésén, illetve a megelőzésén alapul. Közös pontjuk, hogy a ma szokásos eljárásokkal szemben sokkal korábban szeretnének beavatkozni az agy leépülésének folyamatába. Lutz Frölich professzor szerint valószínűleg nem egyetlen irány fogja meghozni a várva várt áttörést: „Talán a különböző terápiák »koktélját« kell kipróbálnunk, és lehetőség szerint az Alzheimer-kór eltérő formáira teljesen különböző keverékeket összeállítani.”
Jelenleg és a közeljövőben kizárólag olyan gyógyszerekre támaszkodnak, amelyekkel lassítani lehet az kór okozta szellemi leépülést. Ezek a szerek molekuláris szinten avatkoznak be az idegsejtek közötti kommunikációba.
---- Diagnózissal a megelőzésért ----
1. módszer: A lehető legkorábbi diagnózis
Az Alzheimer-kutatás egyik súlypontja a biomarkerek keresése. Ideális esetben a vérből kimutathatóak ezek a markerek, melyek jelezhetik a betegség kialakulásának esélyét, vagy már a demencia stádiuma előtt a kór kezdetét, így ezeknek az „útmutatóknak” a segítségével időben elkezdhető lenne a terápia. Hiszen ez a legfontosabb: a sikeres kezelés érdekében már legalább tíz évvel az első tünetek jelentkezése előtt el kellene kezdeni a gyógyítást, hogy az agy leépülését megakadályozzák.
Az egyetemi Alzheimer-központokban a kutatók és orvostanhallgatók ma már a leépülés korai jeleit vizsgálják: tomográfos vizsgálatok már az agy anyagcseréjének első változásait is kimutatják. Akiknél később jelentkezik a betegség, már igen korán kimutathatóak az agy-gerincvelői folyadékból a károsodott idegsejtekből a plakkot alkotó peptidek és proteinek.
Kolumbia egyik régiójában nemrég fogtak bele egy átfogó vizsgálatba, amelyek segítségével lehetőség szerint korán felismerik a betegséget és időben elkezdhetik a terápiát. Ott ugyanis egy népes klán/család minden második tagjánál kimutatták az Alzheimert okozó gént. A mutált „Paisa”-gént már 300 éve örökítik tovább, s aki hordozza, azoknál már középkorúan kivétel nélkül kifejlődik a kór.
300 családtag vesz részt abban a vizsgálatban, amelyben egy már kifejlesztett hatóanyagot tesztelnek ezen a homogén csoporton, elsősorban fiatalabb embereken, akik még teljesen egészségesek, de a betegség génjét hordozzák. A kaliforniai egyetem kutatásvezetői hosszú távon szeretnék a résztvevők számát 3000-re bővíteni.
2. módszer: az Alzheimer-oltás
Az alzheimeres betegek szervezetében mértéktelenül sok fehérje termelődik, amelyek úgynevezett plakkokká állnak össze és elzárják az idegsejtek közti kommunikációs útvonalakat. Jelenleg a tudósok a legtöbb reményt egy Alzheimer elleni oltáshoz fűzik, amelynek az lenne a „feladata”, hogy megóvja az agyat az említett fehérjelerakódásoktól. „Ez most tényleg a legígéretesebb kutatási terület” – teszi hozzá Frölich doktor.
Jelenleg párhuzamosan fut 40 vizsgálat mintegy 10 000 pácienssel. A kísérletben résztvevők béta-amiloid elleni antitesteket kapnak készen. Ezzel a passzív oltással egy problémájuk van a kutatóknak, ami miatt már korábbi oltási kísérletek is zátonyra futottak: az aktív immunizálással a szervezetet arra ösztönzik, hogy a plakkok védelmére termeljen antitesteket. Sok alzheimeres emiatt agyhártyagyulladást kapott, s ezt az árat túl magasnak tartották szemben az oltás Alzheimer elleni védelmének a lehetőségével.
Napjainkban tizenegy különböző antitestet vizsgálnak, hogy alkalmas-e immunizálásra. Az első eredményeket a szakma még idénre várja. „Amennyiben az oltásvizsgálatok bármelyike nagyon határozott javulást mutat, akkor néhány éven belül valódi fegyver lesz a kezünkben az Alzheimer-kór ellen” – jósolja Lutz Frölich.
---- Valóban segítenek a gyógyszerek? ----
3. módszer: A tüneteket gyógyszerekkel tompítják
Az Alzheimer-kór ellen bevethető fegyverek eleddig és várhatóan a közeljövőben is elsősorban olyan gyógyszerek lesznek, amelyek legalább valamelyest lassítják az emlékezet elvesztésének folyamatát. Ezeknek a piruláknak a hatóanyagai molekuláris szinten avatkoznak be az idegsejtek közti kommunikációba, azt próbálják megakadályozni, hogy fehérjegátak zárják körbe az egészséges sejteket. Ez azonban csak mérsékelten és rövid ideig hatásos. Az idegsejtek pusztulását a gyógyszerek egyike sem képes megállítani. „Mindazonáltal e hatóanyagok segítségével az agy – és ezáltal a beteg – évekkel tovább jobban működik a hétköznapokon, mint gyógyszerek nélkül” – mondja Lutz Frölich.
4. módszer: Gyulladáscsökkentők a plakkok ellen
Kanadai kutatók rövid idővel ezelőtt jöttek rá, hogy az Alzheimer-betegek agyában erős gyulladásos folyamatok zajlanak. Ezzel egy időben megállapították, hogy azok a reumások, akik rendszeresen szednek gyulladáscsökkentőket, ritkábban szenvednek Alzheimer-kórban. Azonban: míg a gyulladás ellen ható ibuprofén hatására a kísérleti állatok emlékezete jobban teljesített, addig ez a hatóanyag alzheimeres embereken nem segített.
A jelenleg használt gyulladáscsökkentőket valószínűleg sokkal nagyobb adagokban kellene szedniük a betegeknek, feltételezik egyes Alzheimer-szakértők. Lutz Frölich még ennél is tovább megy: a szokásos gyulladáscsökkentőkhöz nem lehet visszafogott utasításokat adni.
Biokémikusok legalább azt kiderítették, mikor és hogyan avatkoznak be a gyulladáscsökkentők az Alzheimer-kór kialakulásának folyamatába: az agyban „enzimollók” töredékeket vagdalnak le egy nagyobb fehérjéből, ezek a töredékek hozzácsapódnak az idegsejteket károsító plakkhoz, a gyulladáscsökkentők pedig ezeket az enzimollókat blokkolják.
Mivel a gyulladásnak pozitív hatásai is vannak az idegszövetre, ezért ezeket a folyamatokat teljesen nem szabad leállítani, csak lefékezni. Annak a gyógyszernek a fejlesztése – ami pontosan így hat – még hátravan.
---- Változtasson életmódján! ----
5. módszer: Életmód-változtatás
Amellett, hogy gyógyszerekkel avatkozunk be az agysejtek kóros változásába, a legfontosabb módszer a megelőzés, mégpedig az emlékezet és a test edzése. A tánc, zene vagy játékok olyan szellemi és fizikai kihívást jelentenek, s éppolyan jól akadályozzák az Alzheimer-tünetek fokozódását, mint a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek.
A szellemi kihívás és a test átmozgatása elismerten a legjobb módszerek, amelyekkel az agy idegsejtjei a lehető legtovább egészségesek maradnak. „De kérem, ne a sokszor említett keresztrejtvényre gondoljanak” – mondja Lutz Frölich Alzheimer-terapeuta. „Az agynak szüksége van új élményekre, az ismeretlen dolgok okozta kihívásra, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatok megedződjenek.”
A „szürke sejtek” védelmét segíti az is, ha a civilizációs betegségekhez vezető, jelenleg ismert kockázati tényezőket elkerüljük: a túlsúlyt, a mozgáshiányt, a dohányzást, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget. Amikor valakinél diagnosztizálják az Alzheimert, e tényezők egyike majdnem mindig jelen van.
