A hetvenes évek végén fedezték fel tudósok a következő jelenséget: bár dél- és délnyugat-francia emberek sokkal több kalóriát és zsiradékot tartalmazó ételt fogyasztanak, mégis kisebb eséllyel kapnak szívinfarktust, mint más iparosodott országban élők. A 90-es évek elején a „francia paradoxon” okára végre fény derült, s a borivók is igen örültek az eredménynek: Serge Renaud, egy francia orvos volt az első, aki rámutatott az összefüggésre a borfogyasztás és az egészségmegőrzés között, ő állította fel azt a tételt is, hogy a szőlőital segít megelőzni a szívinfarktust. Ma már majdhogynem úgy áll a dolog, hogy a Chiantit ajánlják szívinfarktus ellen, a rizlinget meg az Alzheimer-kór megelőzésére.
Mindazonáltal a látszólag egyértelmű kutatási eredmények többsége nem megbízható. Helmut Erbersdobler táplálkozási szakértő éppen ezért óv attól, hogy túl korán kezdjünk dicshimnuszokat zengeni. „A tanulmányok legtöbbje sejttenyészeteken végzett kísérleteken alapul, és emiatt legjobb esetben is csak útmutatóul szolgálhat arra nézvést, hogy miben mutatkozik meg az esetleges védőhatás” – mondja a kieli tudós. Vannak azonban egyes részterületeken bizonyítást nyert eredmények, amelyek valószínűleg nem csak a borbarátoknak esnek jól. Megvizsgáltunk hat állítást a bor egészségvédő hatásával kapcsolatosan, lássuk, mi az eredmény.
1. Borral a rák ellen – valóban hatásos?
Az eddig elvégzett kísérletek szerint – legalábbis a kémcsövekben ez játszódott le – a borban található antioxidánsok megakadályozzák a sejtmutációt, és ezáltal a rákot is (Német Táplálkozástudományi Kutatóintézet, Potsdam). Azonban meggyőző bizonyítékot ez idáig még nem találtak. „Mindenekelőtt az a kérdés, hogy a szervezet egyáltalán milyen arányban hasznosítja az »elfogyasztott« antioxidánsokat” – magyarázza Helmut Erbersdobler. Azt is meggondolandónak tartja, hogy az emésztőrendszer felső traktusában (a szájüregben, a garatban, a gégében és a nyelőcsőben) még növeli a rákos megbetegedések kockázatát, ha a napi ajánlott mennyiséget túllépjük. Mindazok viszont, akik beérik naponta egy kis pohárka borral, biztonságban tudhatják magukat.
2. Hizlal a bor?
A bor alkoholtartalma mintegy 7 kcal/g, majdnem ugyanannyi energiát tartalmaz, mint a zsír. Ez a mennyiség már egyértelműen megmutatkozik a szervezet kalóriamérlegében. „A nagy energiatartalma miatt az alkohol legtöbbször közvetlenül zsírként épül be a szervezetbe, ennek ellenére azonban nem rögtön hízunk el” – tudtuk meg a kieli szakértőtől. Ez mindig az emberek egyéni táplálkozásától függ. Csak akkor hízik el valaki, ha a normális energiabevitelén felül még több pohár bort is megiszik.
3. Szívinfarktus ellen is?
Azt már igen jól alátámasztották, hogy a bor pozitívan hat a szívre. Ehhez hozzájárul, hogy már kisebb mennyiségben is jó hatással van a vérzsírértékekre: emeli az ereket védő úgynevezett HDL-koleszterin szintjét, és ezzel egyidejűleg csökkenti a káros LDL-koleszterinét. Ezenkívül a vér alvadási képessége is mérséklődik, így kisebb lesz egy esetleges érelzáródás esélye.
Nagy mennyiségben fogyasztva azonban az alkohol károsítja a szívet és érrendszert is.
4. Alzheimer-kór: vörösbort a pohárba?
Állítólag a vörösbor rezveratroltartalma segít az Alzheimer-kór megelőzésében. Sejttenyészetekben kimutatták, hogy megakadályozza bizonyos fehérjék képződését, amelyek alzheimeres betegek agyában lerakódnak (plakkok alakulnak ki). Ehhez azonban sokkal nagyobb rezveratrolmennyiség szükséges, mint amennyit az esti pohár vörösborral a szervezetbe bejuttathatunk. Bár kevés adat támasztja alá, Helmut Erbersdobler mégis azt javasolja, hogy az érintettek napi egy pohár bort nyugodtan fogyasszanak el. „A pozitív hozzáállás mindig nagyon fontos, és közvetve biztosan hozzájárul a jó közérzethez és az egészséghez is. Tehát ha valaki szereti a jó bort, nem kell sanyargatnia magát.”
5. Természetes vérnyomáscsökkentő?
Nem, sőt pontosan az ellenkezője az igazság, ugyanis az alkohol a magasba emeli a vérnyomást. Épp ezért akinek magas a vérnyomása, nagyon kell ügyelnie, mennyi alkoholt juttat be a szervezetébe. De természetesen mérsékelt mennyiségben megengedett. Helmut Erbersdobler táplálkozástudományi szakértő azt tanácsolja, hogy ne igyunk többet napi egy pohárnál, hölgyek pedig még ennél is kevesebbet, legföljebb 1-1,5 decinyi bort fogyasszanak.
6. A vörösbor egészségesebb, mint a fehér?
Ez az állítás gyakran elhangzik. A vörösborban tényleg több úgynevezett antioxidáns van, s ezek az anyagok erősítik a szervezetet. Ennek az az alapja, hogy míg a borászok a fehérborok előállításához „csak” a szőlőlevet használják fel, addig a vörösborszőlőt a héjával együtt erjesztik. A szőlőhéj pedig nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz. Ennek ellenére fajtától, évjárattól, sőt az előállítás módjától függően is erősen ingadoznak a beltartalmi értékek. Ezért aztán nem emelhető ki egyetlen fajta sem, amely a többinél garantáltan magasabb arányban tartalmazna az egészségvédő antioxidánsokból.
Egy szónak is száz a vége: a borban nemcsak igazság rejtezik, hanem egészség is. Persze csak ha mértékletesen fogyasztjuk. A napi 1 pohár (nagyjából 2 deciliter) sokféle módon segíthet, a nagyobb mennyiség pedig sokféle módon árthat. Tehát ne kampányszerűen döntsük magunkba a nemes nedűt, hanem minden nap kortyoljunk el egy kis pohár borocskát.
