Statisztikák szerint a társadalom 80 százalékát érintik a derék- és gerincproblémák. Almásy Csilla gerincterapeuta szerint igenis népbetegségről van szó. Talán azért is válhatott azzá, mert általában nem tudjuk a módját, hogyan tudnánk megelőzni. Hogyan figyeljünk oda gerincünkre, ha már csak későn vagy túl későn vesszük észre a bajt?
A helytelen tartás ülés közben, és ha rossz kiinduló testhelyzetből próbáljuk felemelni a különböző tárgyakat, hosszú távon megbosszulják önmagukat: nem csak kegyetlen fájdalom nyilall a derékba, a későbbiek során deformálódik az izomzat, s ezáltal a gerinc és a porc is. Van, hogy egy rossz mozdulat következtében meg se tud mozdulni az ember. A gerinctréner szerint a gerincvédelem szempontjából a prevenció a kulcsszó.
„Nagyon sokáig egyáltalán nem jelez a gerinc. Ez egyrészt jó dolog, mert nem érzünk minden rossz mozdulatnál azonnal fájdalmat, abból a szempontból viszont nem szerencsés, hogy akár 10-15 évig is, tehát tartósan csinálhatunk rosszul bizonyos dolgokat, rögzül a helytelen mozdulat és a tartás. Amiatt nagy probléma, mert a gerincbetegség nem olyan, mint egy felső légúti megbetegedés: megfáztál, otthon vagy egy kicsit, kipihened egy hét alatt, és már újra munkába is állhatsz. Sajnos a gerincproblémák akár több hétre vagy hónapra is kivehetik az embert a napi rutinból. Amikor már megvan a baj, akkor is lehet segíteni, de sokkal keményebb és rögösebb út a beteg számára –így igazából a megelőzés lenne a legfontosabb” – mondta Almásy Csilla.
„Nem látsz görbe háttal lehajolni egy kisgyereket: mindig leguggol, mikor meg akar nézni egy kavicsot, egy gesztenyét. Ha leülteted egy székre, mindig egyenes háttal ül, tehát még természetesen szép a mozgásuk. Aztán bekerülnek az iskolába, és ott kezdődik a probléma. Hosszú órákon keresztül kellene nekik ezt a szép testtartást fenntartaniuk, gyakran olyan padokon, székeken, amelyek alkalmatlanok arra, hogy hosszú ideig üljenek rajtuk. A gyerekek izomzata kisiskolás korban még gyenge, tehát sajnos már ekkor elkezdődnek a gondok.”
Almásy Csilla hangsúlyozza, a helyes ülésre már kisgyerekkorban rendkívül fontos odafigyelni, már az iskolapadban, már elsős kortól. Szerinte a rossz mozdulatok mellett az ülés az, ami a gerinc egyik legnagyobb ellensége. Ebben a helyzetben, amikor letesszük fenekünket, a medence hátrabillenése miatt a gerinc is – automatikusan – felvesz egy fokozottabb görbületet, ami hosszú távon nem tesz jót a porckorongoknak. Tehát leülünk, görnyed a hátunk, mert így kényelmes – mivel nem kell hozzá izommunka. Ahhoz, hogy egyenesen, kihúzott háttal üljünk, meg kell feszítenünk a hátizmokat.
A gerincterapeuta szerint a szülők mellett a pedagógusok feladata is lenne, hogy megtanítsák a gyermekeket a helyes testtartásra. Jó kezdeményezésnek tartja a Porci Berci című programot és kiadványt, amely a kisiskolások körében hívja fel a figyelmet a gerinc védelmére.
„Ahogy idősödünk egyre tudatosabbá válik a sportolás – főleg az egyetemi évek alatt. A hallgatók már önszántukból mennek sportolni, és többnyire ők választják meg, hogy mit is mozognak – bár még mindig nem olyan arányban, mint kellene. Igazából 25-30 éves korban kezdenek el az emberek figyelni a gerincükre. Tegyük hozzá, hogy ebben a korban jelentkeznek először a problémák is: 6-7 évesen kerülnek be az iskolapadba, és ahogy említettem, 10-15 évig „zajlanak a destruktív folyamatok” a gerincben, majd 20-25 évesen elkezd sajogni a hátuk. Sőt már a kamaszoknál jelentkezhetnek problémák: mivel elég gyorsan nőnek-nyúlnak meg, az izomzatuk nem tudja lekövetni a csontozat gyors növekedését, és a relatív gyenge izomzat még kevésbé segíti a testtartást. Már ebben a korban be kellene iktatni a diákok életébe a kifejezetten preventív-megelőző mozgásprogramokat is, erre az iskolai testnevelésórák megreformálása lehet a legjobb módszer” – véli Almásy Csilla. Szerinte nagyon élvezetes, mégis hasznos gerincerősítő gyakorlatok vannak, amelyeket be lehet építeni a testnevelésórákba.
Életkortól függetlenül fontos, hogy felismerjük helytelen ülési szokásainkat, munkahelyünkön rendesen beállítsuk a széket, és adott esetben vegyünk néhány ezer forintért egy deréktámasztó párnát. Emeléskor pedig járjunk úgy el, mint a súlyemelők: guggoljunk le, egyenesítsük ki a hátunkat, feszítsük meg/stabilizáljuk a derekunkat, és ebben a testhelyzetben álljunk föl a súllyal a combizmunkra hárítva a munka nagy részét. Ezzel elkerülhetjük az akut deréktájéki porckorongsérv kialakulását.
A porcszövet által biztosított kapcsolatok rugalmas jellegűek és főleg nyomási terheléseknek kitett helyeken találhatók. A legjobb példa erre a csigolyák között lévő porckorong. Ezek felülete kb. 5 négyzetcentiméter, magassága a gerinc egyes szakaszain változó (nyaki szakaszon csak kb. 3 mm, ágyéki résznél kb. 1 cm). Maga a porckorong egymás mögött hagymalevélszerűen elhelyezkedő kötőszövetes rétegekből (rostos gyűrű), középen pedig egy kocsonyás magból áll, mely rendkívüli vízfelvevő képességgel bír. A korongok tápellátása nem a véráram útján, hanem az úgynevezett szivacselv alapján (diffúzió) történik. Ezért fontos a jó matracon való nyugodt éjszakai alvás, mert a porcok ilyenkor regenerálódnak és nyerik vissza rugalmasságukat. Hajlott háttal való nagy súly emelése vagy egy rossz mozdulat során a kocsonyás rész nyomása drasztikusan megnő, emiatt a belső gyűrűk átszakadhatnak, ami azt eredményezi, hogy a porckorong külső része benyomul a gerinccsatornába, és kisebb-nagyobb mértékben elkezdi nyomni az ideggyököket vagy magát a gerincvelőt. Ezt nevezzük porckorongsérvnek vagy elterjedtebb nevén gerincsérvnek. Maga a sérv súlyosabb esetben folyamatosan kisugárzó fájdalommal, zsibbadással, esetleg bénulásokkal járhat. Akkor van a legnagyobb gond, mikor a kocsonya az összes gyűrűt átszakítja, és befolyik a gerinccsatornába, ilyenkor sok esetben azonnali műtétre van szükség. A nyaki sérvek a felső végtagokon, az ágyékiak az alsó végtagokon okoznak tüneteket.
A következő részben a különböző gerincbetegségekkel foglalkozunk, ráadásul egy 20 perces videóval is kedveskedünk olvasóinknak.
