Kandalló vagy kályha? A fűtésszezon küszöbén megannyi üzlet kínálatából válogathatunk. Mire ügyeljünk a kiválasztásnál? Az ár a döntő? Miben rejlik a minőség?
Kéményátmérő: fontos a méret
A legelterjedtebb kémény a 14x14 cm belső mérettel rendelkező, amely már be is korlátozta a lehetőségeinket, ugyanis ebbe a keresztmetszetbe maximum a 150 mm átmérőjű füstcsőkivezetéssel rendelkező készülékeket lehet bekötni, amelyek így leadják a gyártó által meghatározott teljesítményüket, és nem füstölnek „vissza”.
Ha nagyobb a kéménybemenetnél a kandallónk csöve, nem tanácsos leszűkíteni, mert a készülék teljesítménycsökkenéssel és visszafüstöléssel „hálálja meg” a beavatkozást.
Mekkora teljesítménnyel kalkuláljunk?
Egy átlagos, 2.50-2.70 belmagassággal rendelkező lakáshoz átlag 1 kw teljesítményt számolhatunk körülbelül 10 négyzetméterre. Fontos tudni, hogy a katalógusokban a kandallók és kályhák teljesítményének a felső határát tüntetik fel, ezért érdemes a teljesítménnyel fölé lőni a négyzetméternek, ugyanis nem a csúcsteljesítménye határán „járatjuk” napi szinten.
Szakemberek szerint egy pontosan méretezett készülék optimális tüzelőanyag és fűtési szokások mellett – minimális alkatrészcserével – átlagosan 10-15 éves élettartammal bír.
A kandalló minőségét mutathatja a súlya
Ha kályhát vagy kandallót szeretnénk, érdemes a hazai termékeket választani. Tapasztalatok szerint az alkatrészellátás – ellenben az import keleti termékekkel – folyamatosan biztosított, és minőségben is erősen veri a piacot a hazai felhozatal. A készülék kiválasztásánál döntő fontosságú lehet a súly. Sok termékkatalógus és reklám hirdeti termékeit öntvényként vagy öntöttvasként, de ezek egy része nem vagy csak alkatrészeiben tartalmaz öntvényt, ami a hőmegtartás miatt nem hozza a várt teljesítményt (hőtartás, hőleadás), és több tüzelőt is fogyaszthat. Ugyanezen okokból nem mindegy, hogy az oldallemez milyen vastagsággal bír, és érdemes ellenőrizni az égéstér belső samottozását is, amennyiben nem teljes, az szintén teljesítménycsökkentő faktor lehet.
Tüzelőt csak szárazon
Nem újdonság, hogy a tüzelésre szánt faanyagot szárazon kell tartani, de azt már kevesen tudják hogy miért. A nedves fa – ázott vagy nyers – égése nem tökéletes, s amellett hogy a hőhatáshoz fontos gázok távoznak a kéményen keresztül, a koromlerakódás is erősebb a füstjáratokban, ami később eltömődést okozhat. A víz a fán keresztül a tűztérben égve gőzzé alakul át, ami energiát von el, és lehűti az előállított hőmérsékletet. Célszerű hasítva beszerezni a tüzelőt vagy a vásárlás után azonnal felhasogatni és fedett, száraz helyen tárolni.
