Spórolunk az óraátállítással?

A hét utolsó napján egy órával vissza kell állítanunk az óráinkat. Hogyan terheli meg az átállás a szervezetünket, és tényleg spórolunk vele?

Vasárnap hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat, azaz kezdetét veszi a téli időszámítás. Az alváspártiak örülnek, hiszen amíg a szervezet nem áll át az órával együtt, addig fennáll a plusz hatvanpercnyi lustálkodás lehetősége. A közvélemény áramspórolásról beszél, csak ez nem a téli átállással, hanem a nyári üzemmóddal, azaz a március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig terjedő időszakkal valósul meg.

A Mavir örül

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. által becsült éves megtakarítás megközelítőleg 120 ezer megawattóra, ami 30-40 ezer háztartás, azaz egy város éves fogyasztásának felel meg, és körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját – fejti ki Bertalan Zsolt, a Mavir Zrt. vezérigazgatója a közleményben. Hozzáteszi, hogy a megtakarítás nemcsak a pénztárcát kíméli, a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid-lábnyomunkat.

Miért állítjuk át az órát?

A téli időszámítás volt előbb, a nyári – vagyis a most múló – a huszadik század terméke; az USA-ban vezették be elsőként, 1916-ban, majd több időszakban (1916–19, 1941–49, 1954–57) átvette hazánk is, de véglegesen csak 1980-ban iktatták be. Persze – mint oly sok mindenre – a franciák erre is máshogyan emlékeznek, szerintük ugyanis 1976-ban ők vezették be a '73-as olajárrobbanásra reagálva, mondván, megtakarítanak vele 300 ezer tonna kőolajnyi energiát. Minden év októberének utolsó vasárnapján, az idén október 28-án térünk át a normál időszámításra. Ezen a napon az órákat hajnali 3 óráról 2 órára kell visszaállítani. Ekkor a helyi idő visszaáll az időzóna csillagászati idejére. A vasárnaptól alkalmazott normál időszámítás 2013 márciusának utolsó vasárnapjáig, jövő év március 31-ig tart.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20. és szeptember 22. – azaz a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

Nő az áramfogyasztás

Uniós kimutatások alapján az energiamegtakarítás mellett több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás – áll a Mavir honlapján. A téli időszámításra történő átállás az éjszakai szórakozóhelyek számára is jól jön, még ha csak plusz egy órát is nyernek a vendéglátósok. A Mavir közleménye viszont nem tér ki arra, hogy a korai sötétedésből adódóan mennyivel több energiát használ fel egy átlagos háztartás. Gondoljunk csak bele, egy esős, ronda hétvégén mennyivel többen maradnak otthonukban, olvasással, internetezéssel, tévézéssel (ergo minden olyan tevékenységgel, amihez áram kell) töltve a szabadidőt, ráadásul mindehhez hozzávehetjük az egyre növekvő sötét időszakból adódó plusz áramfogyasztást.

Átlagosan négy napig tart a csoda

Nem borítja meg a MÁV-ot az átállás.

A Budapest–Debrecen–Nyíregyháza-vonalon a Debrecenből Budapestre 2.37-kor induló sebesvonat és a  Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon a 2.46-kor, Lajosmizséről Budapestre induló személyvonat megvárja a téli időszámítás szerinti indulási időt.

Nemzetközi vonatközlekedés:

A Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalon a Muntenia nemzetközi gyorsvonat a téli időszámítás szerint indul Lőkösházáról 3.15-kor. A vonat Lőkösházán megvárja a téli időszámítás szerinti indulási idejét, amíg a
Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon közlekedő Beograd nemzetközi gyors Kelebián várja meg a téli időszámítás szerinti indulási idejét, és 3.21-kor indul tovább.

A MÁV gondol a hosszú hétvégét ledolgozókra is, így október 27-én szombaton a pénteki menetrend szerint – pluszkocsikkal – közlekednek a vonatok.

A Volán-társaságoknak nem lesz úton lévő buszjáratuk, a BKV éjszakai járatainak változásáról itt olvashat bővebben.

Egyénileg változik, hogy ki hogyan reagál az óraátállításra, ami – egészségügyi szempontból egy külső beavatkozás a természetes bioritmusunkba – fejtette ki véleményét az MNO kérdésére Szeles Géza igazságügyi orvosszakértő. Hasonlóan az időzóna átlépéshez, a legtöbb ember pár nap alatt megszokja az egyórás eltolódást. A nyári időszámításra való átállás, azaz az egy órával korábban kelés jobban megviseli még az átlagembert is, de komoly problémát nem okoz, legfeljebb azoknál, akikre pszichés alapon hathat a hír, hogy át kell állítani az órát.

A babákat nem érdekli

De mi a helyzet azokkal a csecsemőkkel, akik szervezete a nyári időszámítás alatt állt be egy életritmusra? Azok a csecsemők, akik még nem tapasztalták meg az óraátállítást, a saját ritmusukban maradva egy órával előbb indítják a napot. A betegeknél sem okoz akkora stresszt, mint egy radikális időváltozás a szívbetegekre és a terhes nőkre, egyes rendszeresen szedett gyógyszereknél viszont kimondottan figyelni kell az átállásra – figyelmeztet a szakember.

Háziállataink nehezebben bírják az átállást: kutatások kimutatták, hogy a kutyáknál el kell még telnie jó pár napnak ahhoz, hogy a berögzült szokások átálljanak a téli időszámításnak megfelelő időpontokra.