December 24. Általában ekkorra a legtöbben már befejezték az ajándékok beszerzését, a nagytakarítást, a konyhai teendők nagy részét. Ilyenkor jön el az idő a férfiak speciális ünnepi szertartására, ami nem más, mint az élő fenyőfa talpba faragása. A szertartás előtti pillanatokig él az emberben a halvány remény, hogy az idén sikerült olyan fát választanunk, amit kis szerencsével különösebb faragás nélkül illeszthetünk a talpba. Ez az illúzió általában abban a pillanatban illan el, amikor először próbálja oda az ember a családi karácsonyfatalpat, és rádöbben, hogy már késő elindulni egy csavaros, állítható talpért valamelyik barkácsboltba. Marad az ősi eljárás, a faragás.
Mire ügyeljünk?
Alapszabály, hogy a fenyőt összetartó zsugorhálót addig nem szabad megbontani, amíg a talp nem került fel stabilan a helyére. A gallyak ilyenkor kifejezetten útban vannak, és nem a legkellemesebb érzés fenyőtű által szétszurkálva farigcsálni. Bár nyirkos, hideg időben kell faragni, a célzóvíznek szánt alkoholt érdemes a jól elvégzett munka után magunkhoz venni, hiszen alkohol kíséretében a fafaragás sem veszélytelen művelet.
Mivel?
A faragáshoz megteszi egy éles konyhakés vagy egy kisebb balta, de aki rendelkezik dekopírfűrésszel, az bátran vesse be: jóval gyorsabban halad, mint egy szál késsel. Ha állítható talpunk van, aminek az oldalain csavarokkal tudjuk rögzíteni a fát, viszonylag könnyebb dolgunk lesz, de ilyenkor sem árt megdolgozni a fenyő alját.
A faállítás kritikus pontja a lakásba való bevitel. Készítsük elő a terepet, pakoljunk el az útból, mert nem túl szerencsés, ha a becipelt fa magával rántja a lakástextíliákat, és más lakberendezési tárgyat. A korábban már említett zsugorhálós csomagolást azután távolítsuk el a fáról, ha az már bekerült a helyére.
