Liba-, hattyú-, fácán-, emu-, nandu- és strucctojás – 23 éve ezekkel az alapanyagokkal dolgozik Csuhaj Tünde. A tojásdíszítő iparművész kezei közül különleges technikával megmunkált – maratott, fúrt, festett – tojások kerülnek ki. „Először viasszal megrajzolom a motívumot, majd savval maratom. A viasz letakarja a tojás felületét, ahol nincs viasz, ott vékonyodik a tojás héja, így dombormű keletkezik a felületén” – avatta be az mno.hu-t a maratott technika titkaiba a nemzetközi szinten is elismert művész.
Hozzá nem értők számára az egyik kérdés lehet, hogy a megmunkálás (savazás, fúrás, patkolás) közben hogyan nem törik el a vékony héj. Csuhaj Tünde tojásai, hála a több évtizedes gyakorlatnak és kézügyességnek, már nem törnek el. „Eleinte persze volt példa arra is, hogy a díszítés közben összetört a tojás” – vallotta be. „Ma már a tojások kifújásával nem foglalkozom, készen veszem az üres tojáshéjat. Minél vastagabb a héj, annál könnyebb vele dolgozni. Az emutojásnál a színekkel is lehet játszani: a felső szint sötétzöld, az alatta lévő világosabb, így a különböző szinteken más és más színárnyalat varázsolható elő” – fejtette ki az iparművész.
Ma már sajnos nincsen kereslet a kézműves termékek iránt, így a gyönyörűen megmunkált tojások iránt sem. Húsvét egy évben egyszer van, talán a szezonális jellege miatt, vagy mert a fiatalok másfajta stílusú dekorációt keresnek, egyre nehezebb eladni a tojásokat – mondta el Csuhaj Tünde. A tojásdíszítő iparművész termékeivel elsősorban a gyűjtő réteget célozta meg. „Korábban jóval nagyobb volt a kereslet. Nagyon szeretném még csinálni a tojásdíszítést, mivel szenvedélyemmé vált, de egy idő után csak az itthoni polcra készíteni semmi értelme” – emelte ki. Ma már bevett gyakorlat, hogy egy-egy gyűjtő értékes darabjait múzeumok öröklik meg. „Sajnos a múzeumok erre rá is játszanak: nem vásárolnak kézműves termékeket, hanem várják a gyűjtők adományait. Emiatt sajnos rengeteg művészi igényű termék meg sem születik” – fejtette ki Csuhaj.
