Húsvét: Páratlan tojásdíszítő alkotások

Tojásból gyönyörűbbnél gyönyörűbb kézműves alkotásokat készít különleges technikával és hatalmas türelemmel Csuhaj Tünde iparművész.

Konopás Noémi
2013. 03. 26. 8:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Liba-, hattyú-, fácán-, emu-, nandu- és strucctojás – 23 éve ezekkel az alapanyagokkal dolgozik Csuhaj Tünde. A tojásdíszítő iparművész kezei közül különleges technikával megmunkált – maratott, fúrt, festett – tojások kerülnek ki. „Először viasszal megrajzolom a motívumot, majd savval maratom. A viasz letakarja a tojás felületét, ahol nincs viasz, ott vékonyodik a tojás héja, így dombormű keletkezik a felületén” – avatta be az mno.hu-t a maratott technika titkaiba a nemzetközi szinten is elismert művész.

 

Hozzá nem értők számára az egyik kérdés lehet, hogy a megmunkálás (savazás, fúrás, patkolás) közben hogyan nem törik el a vékony héj. Csuhaj Tünde tojásai, hála a több évtizedes gyakorlatnak és kézügyességnek, már nem törnek el. „Eleinte persze volt példa arra is, hogy a díszítés közben összetört a tojás” – vallotta be. „Ma már a tojások kifújásával nem foglalkozom, készen veszem az üres tojáshéjat. Minél vastagabb a héj, annál könnyebb vele dolgozni. Az emutojásnál a színekkel is lehet játszani: a felső szint sötétzöld, az alatta lévő világosabb, így a különböző szinteken más és más színárnyalat varázsolható elő” – fejtette ki az iparművész.

 

Ma már sajnos nincsen kereslet a kézműves termékek iránt, így a gyönyörűen megmunkált tojások iránt sem. Húsvét egy évben egyszer van, talán a szezonális jellege miatt, vagy mert a fiatalok másfajta stílusú dekorációt keresnek, egyre nehezebb eladni a tojásokat – mondta el Csuhaj Tünde. A tojásdíszítő iparművész termékeivel elsősorban a gyűjtő réteget célozta meg. „Korábban jóval nagyobb volt a kereslet. Nagyon szeretném még csinálni a tojásdíszítést, mivel szenvedélyemmé vált, de egy idő után csak az itthoni polcra készíteni semmi értelme” – emelte ki. Ma már bevett gyakorlat, hogy egy-egy gyűjtő értékes darabjait múzeumok öröklik meg. „Sajnos a múzeumok erre rá is játszanak: nem vásárolnak kézműves termékeket, hanem várják a gyűjtők adományait. Emiatt sajnos rengeteg művészi igényű termék meg sem születik” – fejtette ki Csuhaj.

 

Csuhaj Tünde 1954-ben született Tamásiban. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végezte tanulmányait, tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik. Liba-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat díszít maratott, fúrt, festett technikával. Hollandiában 2000-ben és 2001-ben, Franciaországban 2003-ban nyert kiállítási első díjat.

Az iparművész eleinte követte a népi motívumvilágot, készített például batikolt sárközi tojást is. „Egy idő után túlszaladt a kezem és egészen más lett belőle. Volt, hogy a szememre is hányták, hogy miért nem népi motívumokkal dolgozom. Erről az a véleményem, hogy a népimotívum-hagyomány is úgy keletkezett, hogy volt egy kreatív minta, és azt átvették. A motívumoknak is frissülniük kell” – hangsúlyozta Csuhaj Tünde.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.