Egyik meghatározása szerint nemkívánatos hang, méghozzá olyannyira nemkívánatos, hogy testi és lelki betegségeket is okozhat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a környezeti zajt a szennyezések kategóriájába sorolja, amely az unióban akár 1,5 millió egészséges életévvel is megrövidítheti a polgárok életét. A környezeti zaj a levegőszennyezés után a második helyre tornázta fel magát az egészségkárosító környezeti hatások listáján.
Magyarországon az utóbbi néhány évben kezdenek a szakemberek úgynevezett stratégiai zajtérképeket készíteni, főleg a nagyobb városok zajhelyzetéről. Ilyen térkép készült Debrecenről, Pécsről, Szegedről, Fehérvárról és Győrről. A budapesti lakosság mintegy 70 százaléka van kitéve nem kívánt hangok ártalmának. A legkritikusabb városrészek közé sorolható a Margit körút, a Szent István körút, a Váci út, a Hűvösvölgyi út, vagy a Szilágyi Erzsébet fasor környéke. A hazánkban előírt terhelési határérték a zajtól védendő valamennyi területen nappali időszakban 65, éjszakai időszakban 55 decibel.
Azt régóta tudjuk, hogy a nagy hangerő halláskárosodást okozhat. A zajszennyezés ugyanakkor összetettebb egészségügyi problémákat is előidézhet. Már 40 decibel zajszint felett megfigyelhetők káros hatások, 55 decibel felett pedig különböző betegségek kockázatát is növelheti a túl nagy zaj. Leginkább a bosszúságérzés és az alvászavar a két kulcstényező – mondta Cseh Károly, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója.
Minden ilyen környezeti tényező – legyen az társadalmi, meteorológiai vagy egyéb eredetű – a stressz és a kimerítő vagy hosszan tartó alkalmazkodás révén hat. Ez a hosszan tartó alkalmazkodás a rendszereket megterheli és az előnytelen hatások kerülnek előtérbe: például emelkedhet a zajosabb területeken élők vérnyomása. Hasonló kapcsolatot feltételeznek a közúti közlekedés zavaró hangjai és a szorongás megjelenése között. De a környezeti zaj számlájára írható az ingerlékenység, a fáradtság, a fejfájás, a koncentrációcsökkenés, illetve az ezekből adódóan gyakrabban előforduló gyomor- és bélrendszeri panaszok, szívpanaszok és a metabolikus szindróma.
Nemcsak a nappalokra nyomhatja rá a bélyegét a zajos környezet, hanem az alvás különböző szakaszait – mélységét – is befolyásolja, kevésbé lesz pihentető. A kevés alvás számlájára nemcsak a másnapi figyelmetlenség írható, hanem sok hormonális változás is. Az adrenalin és az étvágyszabályozó hormonok szintjét is megváltoztathatja, aminek következtében nő a testsúlyunk, magasabb lesz a vérnyomásunk, nő az infarktus gyakorisága.
A videó a Hír Televízió adásának ismétlése.
