Amellett, hogy az Energiatanúsítvány jobb osztályba sorolja az épületet, az ingatlan értéke is növekszik ezáltal. Környezetkímélő, hiszen csökkenti a fosszilis energia (földgáz) felhasználását, és ezáltal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, kevésbé terheljük a környezetünket. A hatékony energiafelhasználás a pénztárcánkat is kíméli.
A szakember itt sokszor feladja, és azt mondja például, hogy „Nekem is van napkollektorom, és nagyon élvezzük, hogy nyáron szinte ingyen van meleg vizünk!” És láss csodát, az „érvek” hatnak, a döntés már csak az árakon múlik, mert például az „ingyenmelegvíz” megteremtéséhez némi anyagi befektetésnek is társulnia kell.
Az internet világában valamiről megtudni valamit csupán pár kattintás, és máris „mindent” tudunk. Olvashatunk a boldog felhasználókról, a becsapott és csalódott tulajdonosokról, a jobbnál jobb technikákról és a konkurens termékek nem túl pozitív jelzővel való említéséről. Amiről keveset olvasunk, az a beépíthetőség teljes körű vizsgálata és a környezet, és a felhasználói igények részletgazdag feltárása,valamint ezek kielégítésére való törekvés.
A „miért ruházzak be megújuló energiaforrásra?” kérdés megválaszolása szinte minden esetben a meglévő állapot, a kívánt eredmény, a rendelkezésre álló összegek (pályázatok, saját tőke) és nem utolsósorban a korábban felsorolt érvek elfogadásán alapszik. Megújulókra szükség van, de még inkább szükség van a meglévő rendszerekhez való – itt főleg a földgáztüzelésű berendezésekre gondoljunk – harmonikus és gazdaságos illesztésére.
A legtöbbet használt megújulóenergia-forrás a Nap. Ez az éltető erő képes melegvizet, fűtési energiát vagy éppen elektromos áramot is termelni, de a Nap adja a levegős és talajkollektoros hőszivattyús rendszer „üzemanyagát” is. Magyarország földrajzi fekvése kedvező, és a napsütötte órák száma is magas, így feltehető a kérdés úgy, hogy „miért ne ruházzak be?”
Az energetikai célú beruházások ma már a csökkenő betétkamatszintek mellett befektetésnek minősülnek. Ezt az érvrendszert a nyugati országokban már régóta használják, mert a kamatszintek ott sokkal korábban a 3-5 százalékos szint körül voltak. Ha belegondolunk abba, hogy a jelenben termelt anyagi javaink megtakarítható részét a magas energiaköltségeinkkel feléljük, akkor később, amikor igazán szükség lenne a többletre (például a nyugdíjba vonulás után), már nem tudunk beruházni.
Tehát az energetikai célú befektetések mindig megelőző jellegűek, emiatt számoljuk a megtérülési időt. Sokan elszörnyülködnek a 10-15 éves futamidővel járó megtérülésen pedig egy jó minőségű berendezés felfutási ideje jócskán meghaladja a 20 esztendőt. Ezt azt jelenti, hogy a beruházás megtérül és még hasznot is termel.
Összefoglalva, mindig vizsgáljuk meg a tervezett beruházásunk hasznosságát a teljes életciklusára nézve, és ne ragadjunk le csak a „mennyibe kerül?” kérdésnél. Ehhez olyan szakember tanácsát kérjük, aki a garanciális megoldást kínálja és nem csak a terméket.